Az atomerőművek számára szükséges dúsított urán importtilalma mintegy 90 nap múlva lép életbe, bár 2027-ig lehetővé teszi, hogy az energiaügyi minisztérium felmentést adjon ellátási problémák esetén.

Oroszország a világ első számú dúsítotturán-szállítója, és az amerikai atomerőművek által felhasznált dúsított urán mintegy 24 százaléka származik Oroszországból.

A törvény emellett felszabadítja a korábbi jogszabályokban az amerikai uránfűtőanyag-ipar kiépítésére elkülönített mintegy 2,7 milliárd dollárnyi finanszírozást.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában közölte: "Biden elnök ma olyan történelmi jelentőségű intézkedéssorozatot írt alá, amely megerősíti nemzetünk energia- és gazdasági biztonságát azáltal, hogy csökkenti és végül megszünteti az Oroszországtól való függőségünket a polgári célú atomenergia terén".

Sullivan szerint a törvény "valóra váltja a szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen kitűzött többoldalú célokat", beleértve a tavaly decemberben Kanadával, Franciaországgal, Japánnal és az Egyesült Királysággal közösen tett ígéretet, hogy

együttesen 4,2 milliárd dollárt fektetnek be az urándúsítási és -átalakítási kapacitás bővítésébe.

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az amerikai döntés sokkot okoz a globális gazdasági kapcsolatokban, de nem hozza meg a kívánt eredményeket.

"Az urántermékek exportőrei és importőrei közötti kényes egyensúly megbomlik" - idézte Antonovot a washingtoni orosz nagykövetség a Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett bejegyzésében. "Az élet megerősítette, hogy az orosz gazdaság készen áll bármilyen kihívásra, és gyorsan reagál a felmerülő nehézségekre, sőt még hasznot is húz a helyzetből. Ezúttal is így lesz" - írta a diplomáciai képviselet.

A The Washington Post című lap szerint az amerikai atomerőművek évi egymilliárd dollárért vásárolnak dúsított urániumot a Roszatom orosz atomenergia-ipari konglomerátumtól.