Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Válságos helyzetben az osztrák egészségügy, drámai számok érkeztek

Az ausztriai egészségügyi ellátás drámai helyzetének oka elemzések szerint az érvényben lévő "kétosztályos" rendszer. Ebben a betegek maguk dönthetnek arról, hogy a biztosítóval szerződésben álló orvosokat választják (Vertragsarzt), vagy pedig az ilyen szerződéssel nem rendelkező, egyfajta magánellátást biztosító (Wahlarzt) orvosok iránt táplálnak nagyobb bizalmat.

Több újság, köztük a Kronen Zeitung és a Kurier értékelte úgy, hogy a jelenlegi rendszer már eddig is drámai következményekkel járt. Ráadásul abban az országban, amelyben az egészségügyről sokáig azt tartották, hogy az egyik legjobb Európában.

Miközben a lakosságszám növekszik, rohamosan csökken az ingyenes orvosi ellátást nyújtó, biztosítói szerződéssel rendelkező orvosok száma.

Eközben szinte valamennyi területén gyors ütemben növekszik az ilyen szerződéssel nem rendelkező, szabadon választott orvosok száma. Ezért az ellátásért fizetni kell, az érvényben lévő rendszer ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a betegek a teljes költségeket, vagy azok egy részét az államtól visszaigényeljék. Mindez azonban hosszadalmas folyamat és jelentős bürokratikus nehézségekkel jár.

A drámai helyzetre azok az adatok világítottak rá, amelyeket Johannes Rauch egészségügyi miniszter az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) írásos kérdésére adott válasza tartalmazott.

Az adatok szerint a vizsgált szakterületek közül különösen súlyos a helyzet az urológiai és a bőrgyógyászati ellátás terén.

Ami például az utóbbit illeti, 2017 óta csaknem nyolcvannal csökkent az egészségbiztosítási szerződéssel rendelkező orvosok száma. 2017-ben még 312-en voltak, 2023-ra viszont már csak 233-an. Az urulógiai ellátás terén az aránytalanságra utal az is, hogy miközben 2017 óta 61 "választható orvos" nyitott új praxist, ugyanebben az időszakban mindössze két olyan orvos volt, aki inkább a biztosítóval kötött szerződést.

A szerződéses orvosok számának drámai csökkenését bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint egy szemészre 24 ezer, egy pszichiáterre 60 ezer, egy-egy bőrgyógyászra és ortopédorvosra pedig egyaránt 36 ezer lakos jut.

A "csúcsot" 80 ezres számmal a sebészek tartják.

A kapott válaszok nyomán a szociáldemokrata párt sürgős korrekciót követelt, rámutatva, hogy az egészségügyi rendszerben alkalmazott "kétosztályos" orvosi kezelés az ellátás terén drámai helyzetet okozott.

Az őszi parlameti választások fordulópontot jelenthetnek – idézték a lapok Philip Kuchert, az SPÖ egészségügyi szakértőjét.

"Ha a párt kormányra kerül, újra megerősítjük a közegészségügyi rendszert" – ígérte a szociáldemokrata politikus. Hangsúlyozta, hogy haladéktalan intézkedésekre van szükség az egészségügyi rendszer fejlesztése, illetve az orvosi létszám növelése érdekében.

Az SPÖ szerint növelni kell az egészségügyre fordítandó összegeket, és

a betegek számára 14 napon belül biztosítani kell az orvoshoz való hozzájutást.

Szükség van továbbá egy az egész országra kiterjedő, az orvosok tevékenységét szabályozó szerződésre, az egészségügyi szolgáltatások körének bővítésére, illetve azok összehangolására. Az orvoshiány középtávú leküzdése érdekében duplájára kell növelni az orvostanhallgatók számát. Ennek keretében előnyben kell részesíteni azokat, akik akik vállalják, hogy meghatározott ideig az állami egészségügy rendelkezésére állnak – hangsúlyozta a szociáldemokrata képviselő.

Bírálta az egészségügyi rendszert, illetve ennek kapcsán a kormánypártokat az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is. Az Ausztriában legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt többek között állást foglalt a biztosítóval szerződésben álló idősebb orvosok további foglalkoztatása mellett. A párt szerint ugyanakkor szükség van a "választott" orvosok integrálására az egészségbiztosítási rendszerbe.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×