eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Colombia and Israel flag together realtions textile cloth fabric texture
Nyitókép: Oleksii Liskonih / Getty Images,

Kolumbia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel

A latin-amerikai ország a gázai háború miatt döntött így.

Gustavo Petro kolumbiai elnök népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. "Holnap megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Izraellel a népirtó elnökük miatt" - szögezte le a dél-amerikai ország vezetője. "Palesztina halála az emberiesség halálát jelentené, amit nem fogunk megengedni" - hangoztatta.

Az elnök korábban felfüggesztette Kolumbia izraeli fegyverbeszerzéseit, Izrael gázai műveleteit pedig a náci Németországéihoz hasonlította. Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter visszautasította Petro kijelentéseit. "A történelem emlékezni fog arra, hogy

Gustavo Petro az emberiség legelvetemültebb szörnyetegeinek oldalára állt,

akik csecsemőket égettek el, nőket erőszakoltak meg és ártatlan civileket hurcoltak el" - írta a politikus az X-en. Kolumbia egykor Izrael egyik legközelibb dél-amerikai szövetségese volt, de a baloldali Petro 2022-es hatalomra kerülésével a két ország közti kapcsolatok megromlottak. Kolumbia 2020-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött Izraellel, és izraeli gyártású harci repülőgépekkel és fegyverekkel küzd a drogkartellek és a lázadócsoportok ellen.

"Izrael és Kolumbia között mindig is szívélyes kapcsolat állt fent, amelyen egyetlen antiszemita és gyűlölettel teli elnök sem tud változtatni" - írta még kedden Kac, kiemelve, hogy Izrael továbbra is kiáll állampolgárai védelme mellett aggodalom vagy félelem nélkül.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×