Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Már a választók egyharmada sem szavazna a német koalícióra

Eddig sem szárnyalt a német koalíció az elmúlt egy évben végzett felmérések szerint, de most tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága. A romló gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos heves koalíciós viták szinte napról napra ássák alá a kormány népszerűségét.

Elemzők szerint megdöbbentő az a következtetés, amely az Insa közvélemény-kutató intézet a Bild című napilap megbízásából készített felmérésből fakad. Eszerint ugyanis ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat,

a szavazók kevesebb mint egyharmada voksolna csupán a jelenlegi koalíciós pártokra.

Az adatok szerint a három párt, azaz a szociáldemokrata SPD, a Zöldek pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) együttesen sem szerezné meg a voksok 33 százalékát, ami hosszú idő óta a legrosszabb bizonyítvány.

Ami ezen belül az egyes pártok támogatottságát illeti, Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD 15 százalékkal áll az élen, a Zöldek Pártja 12,5 százalékon áll, míg az FDP hosszú idő óta a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékon egyensúlyoz.

A felmérésből kitűnt, hogy a listavezető immár tartósan az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség. A két keresztény párt együttes támogatottsága 30,5 százalékos, ami elemzők szerint behozhatatlan előnyt jelent.

A második helyen szintén hosszú ideje az Alternatíva Németországnak (AfD) áll. A radikális jobboldali, elsősorban a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt támogatottsága ugyan az elmúlt időszakban némelyest csökkent, de még mindig 18,5 százalékos.

Jelentősen nőtt ugyanakkor az ellenzéki táborban a Baloldal Pártjából kiváló Sahra Wagenknecht pártja, az úgynevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely 7 százalékon áll.

Mindez azt jelentené, hogy a most vasárnapi választások nyomán csupán két biztos koalíciós lehetőség adódna. Az egyik a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció, míg a másik az úgynevezett Jamaica-koalíció, amely a CDU/CSU-ból, az FDP-ből és a Zöldek Pártjából állna.

Az Insa intézet vezetője, Hermann Binkert a felmérésből a jövőt illetően mindenekelőtt két következtetést vont le.

Az egyik az, hogy a CDU/CSU nélkül lehetetlen a kormányalakítás, a másik pedig, hogy a liberális FDP a parlamenti bejutást illetően borotvaélen táncol.

A közvélemény-kutatás kitért a politikusok népszerűségére is: az élen változatlanul a szociáldemokrata Boros Pistorius áll 50,3 százalékkal. A második a bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke, Markus Söder 44 százalékkal, alig megelőzve Észak-Rajna-Vesztfália tartomány CDU-s miniszterelnökét, Hendrik Wüstöt, aki 43,6 százakkal a harmadik. A negyedik helyen 43,1 százalékon a radikálisan baloldalinak mondott Sahra Wagenknecht áll.

Némi meglepetés, de nem újdonság, hogy a CDU/CSU kancellárjelöltje, a kereszténydemokrata Friedrich Merz 38,9 százalékkal csak a hetedik. Aligha lehet büszke helyezésére Olaf Scholz kancellár, aki a húszfős listán 35 százalékkal tartósan tartja 15. helyét.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×