eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Már a választók egyharmada sem szavazna a német koalícióra

Eddig sem szárnyalt a német koalíció az elmúlt egy évben végzett felmérések szerint, de most tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága. A romló gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos heves koalíciós viták szinte napról napra ássák alá a kormány népszerűségét.

Elemzők szerint megdöbbentő az a következtetés, amely az Insa közvélemény-kutató intézet a Bild című napilap megbízásából készített felmérésből fakad. Eszerint ugyanis ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat,

a szavazók kevesebb mint egyharmada voksolna csupán a jelenlegi koalíciós pártokra.

Az adatok szerint a három párt, azaz a szociáldemokrata SPD, a Zöldek pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) együttesen sem szerezné meg a voksok 33 százalékát, ami hosszú idő óta a legrosszabb bizonyítvány.

Ami ezen belül az egyes pártok támogatottságát illeti, Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD 15 százalékkal áll az élen, a Zöldek Pártja 12,5 százalékon áll, míg az FDP hosszú idő óta a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékon egyensúlyoz.

A felmérésből kitűnt, hogy a listavezető immár tartósan az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség. A két keresztény párt együttes támogatottsága 30,5 százalékos, ami elemzők szerint behozhatatlan előnyt jelent.

A második helyen szintén hosszú ideje az Alternatíva Németországnak (AfD) áll. A radikális jobboldali, elsősorban a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt támogatottsága ugyan az elmúlt időszakban némelyest csökkent, de még mindig 18,5 százalékos.

Jelentősen nőtt ugyanakkor az ellenzéki táborban a Baloldal Pártjából kiváló Sahra Wagenknecht pártja, az úgynevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely 7 százalékon áll.

Mindez azt jelentené, hogy a most vasárnapi választások nyomán csupán két biztos koalíciós lehetőség adódna. Az egyik a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció, míg a másik az úgynevezett Jamaica-koalíció, amely a CDU/CSU-ból, az FDP-ből és a Zöldek Pártjából állna.

Az Insa intézet vezetője, Hermann Binkert a felmérésből a jövőt illetően mindenekelőtt két következtetést vont le.

Az egyik az, hogy a CDU/CSU nélkül lehetetlen a kormányalakítás, a másik pedig, hogy a liberális FDP a parlamenti bejutást illetően borotvaélen táncol.

A közvélemény-kutatás kitért a politikusok népszerűségére is: az élen változatlanul a szociáldemokrata Boros Pistorius áll 50,3 százalékkal. A második a bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke, Markus Söder 44 százalékkal, alig megelőzve Észak-Rajna-Vesztfália tartomány CDU-s miniszterelnökét, Hendrik Wüstöt, aki 43,6 százakkal a harmadik. A negyedik helyen 43,1 százalékon a radikálisan baloldalinak mondott Sahra Wagenknecht áll.

Némi meglepetés, de nem újdonság, hogy a CDU/CSU kancellárjelöltje, a kereszténydemokrata Friedrich Merz 38,9 százalékkal csak a hetedik. Aligha lehet büszke helyezésére Olaf Scholz kancellár, aki a húszfős listán 35 százalékkal tartósan tartja 15. helyét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×