eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Metropolitan Epiphanius I of Ukraine, head of the Orthodox Church of Ukraine, conduct the solemn liturgy on the fourth anniversary of his enthronement in St. Sophia Cathedral in Kyiv, Ukraine, on February 3, 2023 (Photo by Maxym Marusenko/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: NurPhoto/Getty Images

Kijevben állítják, az oroszok az "ukrán lelkeket" is el akarják foglalni

Egyre több bizonyíték van arra, hogy az oroszok módszeresen rombolják az ukrajnai egyházi javakat, és elrabolják vagy megölik azokat a papokat, akik nem hajlandók elismerni Moszkva hatalmát.

Az Ukrajna elleni invázió nyomán több száz templom, valamint imaház semmisült meg, és papok tucatjait hurcolták el vagy ölték meg az oroszok. Ezzel egyidőben egész vallásos közösségek tűntek el a megszállt területeken, amelyek nem voltak hajlandók behódolni az orosz ortodox egyháznak – állítja a Kyiv Independent című ukrán újság.

A harcokban ukrán települések százait tette az orosz hadsereg a földdel egyenlővé, és ugyanez a sors jutott az ott lévő vallási intézményeknek is. Kijevben azonban úgy látják, hogy Moszkva előre megfontoltan és módszeresen rombolja azokat az ukrán felekezeteket, amelyek nem hajlandók beolvadni az orosz ortodox egyházba. A "Vallás tűz alatt" elnevezésű program ezeket a rombolásokat hivatott dokumentálni és nyilvánosságra hozni. A portálnak a projekt vezetője, Ruszlan Halikov azt mondta: az ukrán felekezetek elleni orosz fellépés igazolja, Moszkva teljesen meg akarja semmisíteni a meglévő államrendet, hogy aztán a saját rendszerével váltsa azt fel.

Az odesszai
Az odesszai "Krisztus színeváltozása" katedrális az oroszok rakétacsapása után. Moszkva szerint a hit védelméért is folyik a harc Ukrajnában. Forrás: Getty Images

"Mindezt úgy, hogy a hit védelmében végrehajtott hadjáratnak próbálják beállítani az ukrajnai háborút" – tette hozzá. Halikov egyik munkatársa pedig arról beszélt, hogy Moszkva csak azoknak a vallási közösségeknek engedi a működést, amelyek elismerik az állam abszolút fennhatóságát, vagy betagozódnak a Kreml által irányított orosz ortodox egyházba.

Ez utóbbi vezetője, Kirill pátriárka, Vlagyimir Putyin lelkes híve, aki minden erejével támogatja az Ukrajna elleni korlátozott katonai műveletnek nevezett hadjáratot. A főpap például a 2022-es őszi mozgósítás idején úgy fogalmazott, hogy aki eleget tesz hazafias kötelességének és bevonul, majd esetleg elesik a harcokban, hőstettet visz végebe, olyat, mint amit a hitükért magukat feláldozó keresztények.

"Egy ilyen áldozat pedig eltöröl minden bűnt" – hangoztatta minden oroszok pátriárkája.

Vlagyimir Putyin elnök (B) és feltétlen híve Kiril pátriárka (J). Forrás: Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnök (B) és feltétlen híve, Kiril pátriárka (J). Forrás: Getty Images

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet adatai szerint 2022. február óta az oroszok legalább 76 esetben üldöztek embereket a vallásuk miatt, 29 papot megöltek vagy elhurcoltak. Az orosz hatóságok 26 imahelyet, templomot bezártak, kifosztottak, megszentségtelenítettek vagy erőszakkal a Kreml által ellenőrzött moszkvai ortodox patriarchátus tulajdonába adtak. A washingtoni szakértőknek az a véleménye, hogy ezek nem elszigetelt esetek, hanem annak a kampánynak a részét képezik, amelynek célja a „nem kívánatos” vallási szervezetek felszámolása és a moszkvai patriarchátus hatalmának kiterjesztése Ukrajnában.

A vallási türelmetlenség már a Krím 2014-es megszállását követően megjelent az oroszok uralta területeken. A félszigeten élő muzulmán vallású tatároknak megtiltották, hogy hitüket gyakorolják, és közülük 117-et súlyos börtönbüntetésre is ítéltek. De nem jártak jobban a Donbasz elfoglalt vidékein tevékenykedő kis egyházi közösségek sem. Az evangélikusokat és mormonokat amerikai kémeknek bélyegezték, és betiltották a működésüket. Az összes protestáns felekezetet ugyancsak betiltották, arra hivatkozva, hogy nem tettek eleget a Moszkva által megkövetelt nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek.

Muzulmán hívők imádkoznak a Ramadán első napján az Ar-Rahma mecsetben Kijevben. Forrás: Getty Images
Muzulmán hívők imádkoznak a Ramadán első napján az Ar-Rahma mecsetben Kijevben. Forrás: Getty Images

Kelet-Ukrajnában pedig a pünkösdi, a katolikus, a protestáns és az ortodox egyház legalább négy papját kínozták és ölték meg az orosz katonák. A karaita zsidóknak pedig az oroszok támadásai miatt kellett bezárniuk imaházukat Harkivban. A legkegyetlenebbül azonban a Jehova tanúival és az ukrán ortodox, valamint görögkeleti egyházzal bántak. Előbbieknek több mint harminc imahelyét elkobozták, a két ortodox egyházat pedig arra próbálják kényszeríteni, hogy betagozódjanak a moszkvai pátriárka fennhatósága alá.

Ukrajna évszázadokig az oroszok uralta birodalmak részeként létezett, így amikor függetlenné vált, a legnagyobb vallás a moszkvai ortodoxia volt. De ez testesítette meg az orosz kulturális és vallási dominanciát is az országban. Azonban azok az ortodox felekezetek, amelyek ezt elutasították, mintegy tíz éve önálló egyházat hoztak létre. Az Ukrán Ortodox Egyházat végül 2019 januárjában Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka önálló, úgynevezett autokefál gyülekezetnek ismerte el.

Epifániusz metropolita az Ukrán Ortodox Egyház vezetője a virág vasárnapi misén a kijevi Pecserszka Lavra kolostor fő székesegyháza, a Nagyboldogasszony-katedrális refektóriumban. Forrás: Getty Images
Epifániusz metropolita az Ukrán Ortodox Egyház vezetője a virágvasárnapi misén, a kijevi Pecserszka Lavra kolostor fő székesegyháza, a Nagyboldogasszony-katedrális refektóriumban. Forrás: Getty Images

Ezt azonban a Kreml nem hajlandó elfogadni, és ugyanolyan történelmi tévedésnek nevezi, mint magát a független ukrán államot. Nem is csoda hát, hogy a megszállt területeken azonnal üldözni kezdték az Ukrán Ortodox Egyházat. Papjait, valamint híveit arra kényszerítik, hogy ismerjék el Kirill moszkvai pátriárka vezető szerepét, és ezzel az Orosz Ortodox Egyház felsőbbrendűségét. Hasonló a helyzet az Ukrán Görögkeleti Egyházzal is, amely bár vezetőjeként elismeri a római pápát, de ragaszkodik a keleti stílusú liturgiákhoz. A megszállt területeken nekik is Kirill előtt kellene meghajolniuk, vagy Moszkva betiltja a működésüket.

Akik nem engedelmeskednek, azokra az üldöztetés és javaik pusztulása várhat. Ez év márciusáig 570 vallási létesítményt ért támadás, és az épületek legalább negyede vagy romba dőlt, vagy annyira szétlőtték az oroszok, hogy már nem lehet újjáépíteni. De még ennél is borzalmasabb, hogy folytatódik az ellenszegülő egyházi vezetők és papok elleni erőszak – írja a Kyiv Independent. Például február közepén a Herszon megyei Kalancsak városában az oroszok elrabolták, majd megkínozták Sztyepan Podolcsak ukrán ortodox egyházi személyt. Az volt a vétke, hogy ukrán nyelven mondta a liturgiát, illetve nem volt hajlandó megtagadni az egyházát és behódolni a moszkvai Kirill pátriárkának.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×