eur:
396.93
usd:
369.49
bux:
70022.97
2024. június 14. péntek Vazul
SENEC, SLOVAKIA - MARCH 23: A woman prepares to cast her vote during the first round of the presidential election in Slovakia at the polling station on March 23, 2024 in Senec, Slovakia. According to the latest polls, Peter Pellegrini is the leading candidate for the president followed by Ivan Korcok on the second place. The second round of the election is scheduled on April 6. In total, 11 male candidates will try to get peoples votes. A new president will take over the mandate after the 5-year long presidency of the first woman president, Zuzana Caputova. (Photo by Zuzana Gogova/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Zuzana Gogova/Anadolu via Getty Images

Tárnok Balázs: a szlovák elnökválasztást a kiábrándult kormánypárti szavazók mozgósítása döntheti el

Az államfőválasztás második fordulójában az lehet a döntő, hogy Peter Pellegrini vagy Ivan Korcok tud-e jobban mozgósítani – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője. Beszélt arról is, hogy Szlovákiában a jobb- és baloldal helyett inkább a nemzeties és a nyugatos irányok között van törésvonal.

Az, hogy a szlovák államfőnek ceremoniális szerepe van és közvetlenül választják, azt vetíti előre, hogy a szlovák államfőválasztásban a belpolitikai törésvonalak mentén alakulnak ki a táborok. Ennél az államfőválasztásnál ez nagyon jól látszódott, hiszen a két jelöltre együttesen 80 százalék szavazott, tehát a két oldal szembenállása volt a tétje a választásnak – összegzett az InfoRádióban a választás első fordulója után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője.

Tárnok Balázs ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a választás tétjét ellentétesen kommunikálták mindkét oldalon. A kormányoldalon azt mondták, hogy azért van szükség Peter Pellegrini megválasztására, hogy megszűnjön a politikai káosz időszaka, ami 2020-23 között is jellemezte az országot, és inkább azt javasolják, hogy egy erős összhang legyen az államfő és a miniszterelnök között, az államfő testesítse meg a nemzet egységét és hatékonyan tudja képviselni az ország érdekeit.

Ellenzéki oldalon ezzel szemben az a narratíva, hogy újra az a Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke, aki a "maffiakormányzásba" 2018-ban belebukott, és a mostani kormányzása idején is vannak olyan jelek, hogy ezt a "munkamódszert" visszahozná Szlovákiába. Ennek megelőzésére van szerintük arra szükség, hogy ellenzéki államfője legyen az országnak, aki ellensúlyt képez, hogy ne alakuljon ki Fico-túlhatalom az országban, és a nemzetközi térben Szlovákia megjelenítését nem csupán egy oldal képviselné.

Erre apellál a szakértő szerint az ellenzéki jelölt, Ivan Korcok is a kampányban, akitől többször elhangzott, hogy a második fordulóban azokat a szavazókat is meg szeretné szólítani, akik a jelenlegi kormánypártokra szavaztak, de az elmúlt hónapokban a kormánypártok intézkedései nem nyerték el a tetszésüket, és erről egy üzenetet szeretnének küldeni a kormánynak.

Az 5,5 százalékos különbséget tekintve a fő feladat Tárnok Balázs szerint mindkét jelölt esetében az, hogy a támogatottságukat megőrizzék. Az, aki elment az első fordulóban is, és Ivan Korcokra vagy Peter Pellegrinire szavazott, a második fordulóban is tegyen így.

"A maradék 20 százaléknak a szétosztása lesz az érdekes, és különösen a harmadik helyezett Stefan Harabin 11,7 százalékának sorsa"

– mutatott rá.

Stefan Harabin karakteresen nemzeties irányvonalat képvisel, ezért az Ivan Korcokra való átszavazásnak meglehetősen csekély az esélye, a világnézeti, külpolitikai, politikai különbségek rendkívül élesek a két tábor között. Viszont Tárnok Balázs szerint az sem automatizmus, hogy ez a 11,7 százalék átvándorol Peter Pellegrinihez.

"Szlovákiában egyébként a jobb- és baloldal helyett inkább a nemzeties és a nyugatos irányok között van törésvonal" – mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője. A szlovák politikai elemzők megosztottságról beszélnek az ellenzékinek és a kormánypártinak tekintett jelölt közötti versengésben két részre szakadó országról. Ez szoros összefüggésben áll azzal is, hogy milyen narratívák jelentek meg az államfői szereppel kapcsolatban (a nemzet egységét megtestesítő személy, vagy a hatalmi egyensúlynak a szereplője, aki adott esetben ellensúlyt tud képezni egy túlhatalom ellen a kormánnyal szemben).

"Az nyilvánvaló, hogy két egészen más világnézetű jelölt jutott be a második fordulóba, és két világnézet közül választanak a választók, ideértve Szlovákia külpolitikai irányultságát, de azt az általános kérdést is, hogy mekkora hatalom marad a Smernél, hogyan fog kinézni Szlovákia nemzetközi képviselete, milyen ország képét fogja mutatni Szlovákia a nemzetközi térben az államfői reprezentáció által" – mutatott rá Tárnok Balázs.

Meglátása szerint Szlovákiában

a '90-es évekre visszamenőleg is volt egy törésvonal, a rurális, adott esetben szuverenistának nevezett nemzeties vonal, illetőleg a némileg globalista vagy nyugatos irányvonal között.

Ez a külpolitikában is erősen megjelent: a rurális, nemzeties, szuverenista irányvonalnak volt a kilencvenes években a legjelesebb képviselője Vladimír Meciar, aki még a 2000-es évek elején is rendkívül népszerű volt, majd lényegében ezt a hagyományt folytatja Robert Fico a mostani kormányával is. Ezzel szemben jelenik meg az az egyértelműen nyugatos elköteleződésű elit, amelyet a mostani választáson Ivan Korcok képvisel, és úgy tűnik, hogy eredményesen tud megszólítani.

Hasonló a magyar szerephez, egy nagy különbséggel

A szlovák államfő hatásköre a magyarhoz hasonlít leginkább, bár a független Szlovákia létrejötte óta közvetlen módon választják az államfőt. Eddig mindig sor került második fordulóra is – jegyezte meg Tárnok Balázs az Arénában.

"A szlovák államfő egyértelműen szimbolikus szerepkört betöltő közjogi méltóság, ő a hadsereg főparancsnoka, de a kormányzatéhoz hasonló hatalmi összpontosulás nem jellemző. Még a lengyel elnöki szerepkörnél is gyengébb, hiszen ott ha az államfő vétóval él egy elfogadott jogszabály ellen, akkor egy erősebb többséget kell a lengyel parlamentnek felmutatnia a megvétózott jogszabály megerősítéséhez. Szlovákiában ugyanazzal a többséggel történik ez, vagyis ugyanúgy, mint Magyarországon" – mutatott rá.

Ezzel együtt az elmúlt öt évben, Zuzana Caputová államfői tisztsége idején, alkotmányos közviták zajlottak arról, hogy átlépte-e a szokásos és a megengedett hatáskört az elnök, akinek több olyan intézkedése is volt, több olyan szerepet is vállalt, ami korábban nem volt jellemző a szlovák államfőre – emlékeztetett Tárnok Balázs. Példaként említette az Ódor Lajos vezette szakértői kormány kinevezését, amiért ő viselte a politikai felelősséget.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Caputová nem egy szokványos időszakban látta el az államfői tisztséget, hiszen permanens kormányválságok jellemezték 2020 és 2023 között a szlovák politikát, folyamatos lemondások történtek mind miniszteri, mind miniszterelnöki szinten.

"Abban lényegében nincs vita a különböző felek között, hogy Zuzana Caputovának rendkívül nehéz politikai helyzete volt, viszont abban a tekintetben van, hogy milyen mértékig kellett politikai felelősséget vállalnia és ekképpen beavatkoznia a pártpolitikába. Én nem nagyon látok más eltérő lehetőségeket, mint amit ő akkor vállalt, hiszen

amikor már a szakértői és az ügyvivői kormány is lemond, akkor valamit kellett csinálni annak érdekében, hogy az előre hozott parlamenti választásokig valaki irányítsa az országot.

Ez viszont általános értelemben az államfői szerepkörnek a kiterjesztéséről nem eredményezett társadalmi vitát, vagyis komolyabban nem merült fel annak kérdése, hogy a szlovák államfői hatásköröket ki kellene terjeszteni. Többek között Forró Krisztián is a kampányában ezt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint erősíteni kell az államfői szerepköröket, de a többi államfőjelölt komolyabban ebbe a kérdésbe nem ment bele, hanem elfogadta azt a szimbolikus keretet, amelyet az alkotmány jelenleg Szlovákia államfője részére meghatároz" – értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vitézy Dávid: visszahívott Karácsony Gergely, és elnézést kért

Karácsony Gergely elnézést kért kiszivárgott mondataiért, miszerint lapáttal fogja agyonverni vetélytársát – közölte Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.14. péntek, 18:00
Ch. Gáll András az Index főmunkatársa
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×