Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
A német csapat ünnepel a bajnoki trófeával a labdarúgó U17-es Európa-bajnokság döntőjében játszott Németország - Franciaország mérkőzés végén az Új Hidegkuti Nándor Stadionban 2023. június 2-án. A finálét a német válogatott nyerte, miután gól nélküli döntetlent követően 11-esekkel legyőzte a francia csapatot.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Adidas-gate: hadat üzent a német futballszövetség a politikusoknak

Igencsak zokon vette a Német Labdarúgó-szövetség vezetése, hogy több vezető politikus is bírálta a testület döntését a válogatott tervezett mezváltásáról.

A bejelentés szerint 2027 elejétől a válogatotthoz az elmúlt évtizedekben szinte hozzánőtt Adidas helyett a csapat az amerikai Nike cég felszerelésében játszik majd. A DFB pénzügyi okokkal indokolta a nagy vihart kiváltó döntést. Az már korábban ismert volt, hogy a szövetség súlyos pénzügyi gondokkal küszködik, és még inkább saját lábára kell állni a nyomasztó deficit csökkentése érdekében.

A bejelentéssel egy időben szivárgott ki az is, hogy

a szövetség a Nike-tól 2027-től 2034-ig dupla annyi bevételhez jut, mint amennyi évente a német Adidastól üti a markát.

A Handesblatt szerint konkrétan évi 100 millió euróhoz, a hazai sportszergyártó cégtől évente kapott 50 millió euró helyett.

Németország több vezető politikusa azonban nem pénzügyi, hanem "hazafias" szempontból közelítette meg a történteket. Ilyen jellegű konszenzus az elmúlt időszakban nemigen volt kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Így Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter, egyben alkancellár "egy kicsivel több lokálpatriotizmust" várt volna el a szövetségtől, Karl Lauterbach szociáldemokrata egészségügyi miniszter szerinte a hibás döntés "az üzlet jegyében egy hagyományt és a haza egy darabját rombolja le". Az ellenzék vezetője, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz egyenesen úgy fogalmazott, hogy a döntés "egyszerűen hazafiatlan". Egyedül Olaf Scholz kancellár maradt "elfogulatlan", egy sajtótájékoztatón azt hangoztatva, hogy a labdarúgó-szövetség autonóm döntést hozott.

A DFB vezetői meglehetősen élesen reagáltak a politikusi nyilatkozatokra. Bernd Neuendorf, a szövetség elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy "megdöbbentették" a politikusok kijelentései, amelyeket enyhen szólva furcsának nevezett, és úgy reagált: a DFB "örömmel áll rendelkezésre" a döntéssel kapcsolatos háttérbeszélgetésre.

Neuendorf különösen sérelmezte Robert Habeck gazdasági miniszter nyilatkozatát, mert szerinte a szövetség döntése éppen a versenyről, a piacgazdaságról szól.

"A DFB nem kér bocsánatot a jobb ajánlat elfogadásáért.

A hangsúly azon van, hogy ne okozzunk veszteséget a szövetségnek, ami biztosan megtörtént volna, ha nem fogadjuk el a Nike ajánlatát" – jelentette ki a DFB elnöke. Szerinte a politikusok a tények, a háttér ismerete nélkül fejtették ki nézeteiket, pedig a Nike kínálata messze jobb volt, mint a versenytársaké.

Hasonló élességgel nyilatkozott a DFB alelnöke, Hans-Joachim Watzke is, akit saját bevallása szerint rendkívül felbosszantották a reakciók. "Vannak akik öt évvel ezelőtt még azt mondták, hogy a hazaszeretet hangoztatása feldühíti őket, most pedig hirtelen ők fedezik fel hazaszeretetet" – fogalmazott az alelnök.

A hazafiatlanság vádjára egyébként Németországban előkeresték, hogy

az Adidas ugyan német cég, Herzogenaurachban van a központja, de a ruházati termékeinek 91 százaléka készül Ázsiában,

azon belül Kambodzsa, Vietnám és Kína a legnagyobb beszállító. A cipőknél az ázsiai gyártás aránya 97 százalék.

A német lapok arról írnak, hogy a szövetség az után került nehéz anyagi helyzetbe, hogy 2014-ben elvesztette non-profit státuszát, és tízmillió eurós nagyságrendű adót kellett elkezdenie fizetni, azóta pedig csak a pénzügyi lyukak foltozására maradt kapacitás. Most vélhetően ismét friss forrásra volt szükség, ezért kellett gyorsan megkötni a Nike-megállapodást – három évvel az Adidas-szerződés lejárta előtt.

A következő súlyos lépés a hivatalos autós partner kiválasztása lehet, mert jelenleg a Volkswagen a hivatalos szállító, csakhogy a gyártó 2025-től jelentősen csökkentené a támogatása mértékét, ezért most friss ajánlatokat vár az autós piacról is a DFB.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×