Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.64
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hydrogen logistics concept. Truck with gas tank trailer on the road lined with solar power plants. 3d rendering
Nyitókép: Petmal / Getty

Gigantikus hidrogénkészlet rejtőzhet Albániában

Első alkalommal 1992-ben fedezték fel, hogy egy albán bányában az értékes, gyúlékony gáz szivárog.

A világ legnagyobb hidrogéngáz-lelőhelye lehet a nemrégiben, egy albániai krómbánya közelében felfedezett készlet - írja a HVG az IFLScience cikke nyomán. A szakértők szerint a lelőhely megnyithatja az utat a tiszta hidrogén tüzelőanyagként való felhasználása előtt.

Mint írják, bár a hidrogén alternatívája lehet a fosszilis energiahordozóknak, mivel nem keletkezik belőle üvegházhatású gáz, azonban a természetben nehezen érhető el, legtöbbször földgáz elégetésével állítják elő. Korábban úgy vélekedtek a kutatók, hogy nagyon speciális körülmények kellenek ahhoz, hogy a föld mélyén megmaradjon a gáz. Ez az elképzelés azonban 1992 környékén kezdett el megváltozni, amikor az albániai Bulqizë bányában észlelték a jelenlétét.

Nagy robbanások történtek 2011-ben, 2017-ben és 2023-ban is, így egyre erősebbé vált a gyanú, hogy valóban hidrogénről lehet szó.

Egy nemzetközi kutatócsoport most megállapította, hogy a bánya egy olyan mező fölött helyezkedik el, amiben 5000 és 50 000 tonna közötti gázmennyiség rejtőzik.

A kinyert minták alapján a szivárgó gáz 84 százaléka hidrogén, a maradék pedig metán és nitrogén. Számítások szerint napi 34 kilogramm, azaz évente körülbelül 12,4 tonna hidrogént bocsát ki.

Mint írja a lap, érdekesség, hogy a bányában nagyon sok az ofiolit nevű, vasban gazdag kőzet, erről pedig közismert, hogy vízzel reagálva hidrogént termel. A tanulmány szerzői ezért azt feltételezik, hogy további jelentős természetes hidrogénlerakódások rejtőzhetnek más helyeken található ofiolit-kiemelkedések alatt. Emiatt érdemes lenne ezeknél is vizsgálatokat végezni.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×