Akár rosszmájúnak is tűnhetnek azok a sajtóban megjelent értékelések, amelyek szerint a német védelmi miniszter a Bundeswehrt sújtó orosz lehallgatási botrány viszontagságai miatt "menekült" a skandináv országokba. Természetesen a Svédországot, Norvégiát és Finnországot érintő körútról kiadott közleményben erről szó sincs. sőt egy előterjesztés szerint Boris Pistorius elsősorban Stockholmban a kötelező katonai szolgálat ottani mintáit kívánná tanulmányozni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szociáldemokrata miniszter a hadkötelezettség újbóli bevezetésének immár egyik legodaadóbb híve. Az orosz–ukrán háború nyomán Németországban az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödtek az ezt követelő hangok, amelyekre a közel-keleti konfliktus csak "rátett egy lapáttal". A múlt év vége óta a védelmi miniszter is a kötelező katonai szolgálat követelőinek egyik élharcosává vált, hangsúlyozva, hogy a válságok sújtotta helyzetben ez elengedhetetlen az ország védelme érdekében. A sorkatonaságot 2011-ben rendeletben törölte el az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, a konzervatív Karl-Theodor zu Guttenberg.

A háttérben a hadsereg átalakításának, illetve karcsúsításának, de mindenekelőtt a védelmi költségvetés jelentős mérséklésének terve állt. A reformot az akkori két kormánypárt, a CDU/CSU illetve a liberális FDP egyformán támogatta. A Bundeswehr pártoktól független érdekképviseleti szervezete az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy az új fenyegetések és az azokból adódó új feladatok miatt mindezt napirendre kell tűzni. Külön érdekesség, hogy a pártfogók táborához csatlakozott az akkori megszüntető rendeletet aláíró Karl-Theodor zu Guttenberg is.

Ennek ellenére a koalíciós pártok között még mindig nincs konszenzus a kérdésben. A szociáldemokrata SPD ugyan egyhangúan felsorakozott a miniszter mögött, a Zöldek Pártja és a liberális FDP még továbbra is az önkéntes szolgálat híve.

A Der Spiegel információi szerint Pistorius azon a véleményen van, hogy

a hadkötelezettség bevezetésével kapcsolatban olyan modellre van szükség, amely segíti a társadalom összetartását.

A miniszter szerint ebben a tekintetben a "svéd példa" követendő, és – mint a lap írja – ez indokolja, hogy Stockholm a skandináv út első állomása. A politikus ezzel kapcsolatban még a tempót is megszabta. Minisztériumát állítólag utasította arra, hogy április 1-jéig dolgozza ki a sorkatonaság német modelljének opcióit.

A Der Spiegel megszellőztetett egy olyan előterjesztést, amely utal arra, hogy

a miniszter még ebben a törvényhozási időszakban, azaz legkésőbb a jövő őszi választásokig döntés kíván hozni a kötelező katonai szolgálatról.

Ami pedig a svéd modellt illeti, a magyar parlament ratifikálási döntése nyomán immár hivatalosan is a NATO kapujában álló skandináv ország korábban a hadkötelezettséget illetően a németéhez hasonló cipőben járt. Svédországban 2008-ban eltörölték hadkötelezettséget, majd 2017-ben visszavezették, eszerint az illetékes hatóságok minden iskolai végzős fiatalt alkalmassági vizsgálat alá vetnek. Ezt követően a hadsereg azokat a fiatal férfiakat, illetve nőket szólítják meg, akik alkalmasak a katonai szolgálatra.

A Der Spiegel információt a német miniszter nem erősítette meg, mindössze arra utalt, hogy a körút során a sorkatonaság kérdése is napirenden lesz.

Az ARD közszolgálati médium Pistorius útjával kapcsolatban ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a miniszter "rendkívül nehéz poggyásszal" utazott. Az út fő témája az ARD szerint a NATO bővítése nyomán kialakult helyzet lett volna, az orosz lehallgatási botrány azonban árnyékot vethet a napirendre.