eur:
389.01
usd:
359.45
bux:
66263.18
2024. február 24. szombat Szökőnap
Mobiltelefonján nézi valaki, amint Donald Trump volt amerikai elnök Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség és konzervatív kommentátor közösségi médiában elérhető műsorának ad interjút Miamiban 2023. augusztus 23-án. Donald Trump, aki a legnépszerűbb a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között, nem vett részt ezen a napon republikánus párti elnökjelöltségre pályázó politikusok első hivatalos nyilvános választási vitáján a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

"NATO-inkompatibilis" kijelentést tett Donald Trump - válaszolt is rá a főtitkár

Sokkolta a NATO vezetését Donald Trump, aki elnökként „bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a védelemre keveset költő NATO-tagokat”. A NATO-főnök szerint a potenciális amerikai elnökjelölt európai és amerikai katonákból csinált célpontot.

Az újabb amerikai elnökségre pályázó Donald Trump, nem először mondott sokkolót a NATO-val kapcsolatban. Korábban Amerika kilépését vizionálta a szövetségből.

Most pedig azt, hogy számára nincs kőbe vésve a közös védelemről szóló 5. cikkely. Ha ő lenne az elnök – mondta –, akkor nem védene meg olyan országokat, amelyek a megköveteltnél kevesebbet költenek a védelemre, és

bátorítaná Oroszországot, hogy támadjon rájuk.

A Joe Biden által vezetett Fehér Ház

  • „felháborítónak” és
  • „zakkantnak” nevezte a megjegyzést.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint bármely utalgatás arra, hogy a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa a biztonságot.

Donald Trump egy szombati, dél-karolinai nagygyűlésen állította azt, hogy a NATO csúcstalálkozóján keményen beszólt „egy nagy ország elnökének”. Az illető egy feltételezett helyzetet írt le, miszerint nem teljesítette védelmi kiadási kötelezettségeit a szövetségben, miközben Oroszország megtámadta.

„Én meg azt mondtam: te vagy a kötelességszegő? (...) Nem, nem védelek meg, sőt bátorítani fogom őket, hogy a fenébe, csináljanak, amit akarnak. Ki kell fizetned a számlát!”

Vlagyimir Putyin orosz elnök épp a múlt héten állította, hogy Moszkvának nem érdeke megtámadni olyan NATO-tagokat, mint Lengyelország vagy a balti államok, kivéve, ha ők támadnak először.

Viszont mások lennének az erőviszonyok, ha ezek az országok nem lennének a NATO kollektív védőernyője alatt.

A Biden-kormányzat szerint Trump ezzel „arra bátorít, hogy gyilkos rezsimek inváziókat indítsanak legközelebbi szövetségeseink ellen”. A Fehér Ház szóvivője hozzátette: a nyilatkozat „veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális biztonságot és otthon a gazdaságot”.

Jens Stoltenberg, a NATO idén távozó főtitkára néhány hónapon belül másodszor volt kénytelen azzal nyugtatgatni a kedélyeket, hogy egy potenciális Trump-elnökség sem jelent majd a szövetségesektől való elfordulást.

„Arra számítok, bárki nyerje az elnökválasztást, az Egyesült Államok erős és elkötelezett NATO-szövetséges marad” – mondta vasárnap.

Viszont bírálta is Trumpot: „bármely olyan utalás, hogy a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa közös biztonságunkat és amerikai és európai katonák életét sodorja veszélybe”.

„Bármely támadásra egyesült és erős lesz a válasz”

– tette hozzá. Az, hogy melyik „nagy ország” vezetőjét oktatta ki Trump nem világos.

Thierry Breton, az EU francia belső piaci biztosa megjegyezte: be kell fektetni a különálló uniós védelembe. „Nem kockáztathatjuk a biztonságunkat négyévente az amerikai elnökválasztás miatt.” Szerinte gond van Trump emlékezetével: nem egy férfi elnöknek és nem egy ország, hanem az EU vezetőjének, Ursula von der Leyennek címezte a szavait 2020-ban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.26. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×