Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus Instagram-oldalán 2020. szeptember 22-én közzétett dátum nélküli kép Navalnijról a berlini Charité kórházban. Navalnij állapota orvosai szerint kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését. Az orvosok szerint jelenlegi állapota és egészsége javulásának üteme a teljes felépülés reményével kecsegtet.
Nyitókép: MTI/AP/navalny instagram

Tálas Péter: Navalnij halálával végérvényessé vált, hogy Oroszország diktatúra

"Ő volt az utolsó olyan figura, aki Oroszországon belül rendelkezett még olyan lehetőségekkel, hogy a külvilág felé meg tudja mutatni az orosz valóság működését" – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Mint az Infostart is beszámolt róla, észak-oroszországi börtönében pénteken 47 éves korában elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és aktivista, a Putyin-rendszer leghangosabb orosz kritikusa.

Tálas Péter szerint Alekszej Navalnij halálával végérvényessé vált, hogy Oroszország diktatúra. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában beszélt erről.

"Navalnij volt az utolsó olyan ellenzéki, akinek még azt lehetett mondani, hogy volt pártországa, tehát szervezési lehetőségei voltak, bár egyre szűkülők. Navalnij halálával jelképesen eljutottunk oda, hogy egy diktatúra alakult ki Oroszországban. Természetesen föl lehetne idézni azt, hogy 2018 decemberében Navalnij is megpróbált elindulni az orosz elnökválasztáson, de nem sikerült neki; hasonló helyzetben vagyunk most is, de gyakorlatilag – fogalmazzunk úgy – külsőket, akiket a rendszer nem maga állít elnökjelöltként valamilyen formában, el sem viseli a rendszer" – húzta alá Tálas Péter.

Navalnij volt szerinte

az utolsó orosz politikus, akit ténylegesen ellenzékiként lehetett tekinteni.

"Ő volt az utolsó olyan figura, aki Oroszországon belül rendelkezett még olyan lehetőségekkel, hogy a külvilág felé meg tudja mutatni az orosz valóság működését. Tehát azzal, hogy korrupciót próbált leleplezni, azzal, hogy filmet készített Putyin vagyonáról, azzal, hogy megpróbálta eligazítani a külső szemlélőt az orosz valóságban, nagy szolgálatot tett, hogy a világ megismerje a putyini rendszer működését" – sorolta.

Hogy nem lehet-e kontraproduktív az orosz vezetés számára, hogy ez a súlyos és nagy visszhangot kiváltó incidens egy hónappal az orosz elnökválasztás előtt történt, arról azt mondta, nem gondolja, hogy "Navalnij sokat játszott volna már ebben a történetben", amióta a börtöntáborba a közelmúltban átszállították és a hírek szerint éheztették, valamint a téli körülmények is jelentősen megviselhették.

"Azóta mindenki inkább azon aggódott, hogy meddig húzza. Egyértelmű volt, hogy nem fog kiszabadulni élve, hacsak nem egy olyan amnesztiával, ami a Putyin-rendszer vége után esetleg bekövetkezik, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz ilyen."

A szakértő szerint Navalnijnak nem nagyon volt már visszhangja sem, ám ő egy olyan hőse marad általában az orosz autokráciaellenes fellépésnek, akit a történelem meg fog jegyezni, "de ezt tudtuk már korábban is".

"Tehát nem a halálával lett belőle olyan figura, akiről valószínűleg díjat, utcákat fognak elnevezni" – jegyezte meg Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×