Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus fényképét érinti meg egyik tisztelője a politikai elnyomás áldozatainak szentpétervári emlékművénél 2024. február 17-én. Az orosz hatóságok bejelentették, hogy a börtönbüntetését töltő Navalnij február 16-án, 47 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

„Hazudnak, húzzák az időt” – Nem engedik a fia holttestéhez Navalnij édesanyját

A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij hozzátartozóit már harmadik napja nem engedik hozzáférni a holttesthez – közölte hétfőn az elhunyt politikus szóvivője, hozzátéve, hogy édesanyját nem engedték be a halottasházba, ahol vélhetően a holttestet őrzik.

„Alekszej anyja és az ügyvédei ma kora reggel érkeztek a halottasházba. Nem engedték be őket. Az egyik ügyvédet szó szerint kilökték az épületből. Amikor megkérdeztük a személyzetet, hogy Alekszej holtteste ott van-e, nem válaszoltak” – közölte a közösségi médiában Navalnij szóvivője, Kira Jarmis.

Beszámolója szerint a nyomozók arról tájékoztatták édesanyját és ügyvédeit, hogy a Navalnij halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították. „Nem tudjuk, meddig fog ez tartani. A halál oka még mindig tisztázatlan. Hazudnak, húzzák az időt, és nem is titkolják” – tette hozzá.

A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus pénteken 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Azóta volt börtönben, hogy 2021 elején visszatért Oroszországba, és egészségi állapota hónapok óta romlott. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.

Édesanyja, Ljudmila Navalnaja még szombaton egy ügyvéddel a távoli büntetőtelepre utazott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×