Az éveken át a korrupció és Putyin elnök rendszere ellen, leleplező filmekkel is kampányoló Alekszej Navalnij a Kreml legnagyobb hazai nemezise volt. Pénteken jött a sokkoló hír: a 47 éves aktivista meghalt egy szibériai fegyenctelepen.

Rest in Power #NAVALNY ♥️ https://t.co/VRpQVAWTUV pic.twitter.com/EhXMQwFhHS

— D∆PH (@ikbendaf) February 16, 2024

Az orosz büntetés-végrehajtó szerv helyi szervezetének közleménye szerint „rosszul lett egy séta után, gyakorlatilag azonnal az eszméletét vesztette”. A helyszínre

„késlekedés nélkül kiérkeztek az intézmény egészségügyi beosztottjai és kihívták a mentőket. Az újraélesztés nem járt sikerrel”.

A RT Kreml-párti tévéadó forrása szerint Navalnij halálának oka „egy leszakadt vérrög volt”. A hatóságok azonban azt mondják, hogy egyelőre vizsgálják a halál okát.

Hazatérés: a végzetes döntés

Az aktivista állítása szerint Putyin elnök parancsára mérgezték meg 2020-ban a hírhedt Novicsok idegméreggel, aminek nyomán Németországba vitték gyógykezelésre.

Mindez jogi lehetőséget adott az orosz hatóságoknak, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítéljék, mivel mivel nem jelent meg a feltételes szabadlábon létét lehetővé tévő raportokon.

5/ him partially blind in his right eye because the mixture caused a chemical burn in his eye. He also survived an assassination attempt via Novichok nerve agent poisoning in 2020 by Putin’s FSB agents. I suggest you watch the documentary on Navalny, which follows his poisoning… pic.twitter.com/3dIZOu872P

— Christina? (@cmrobbinz) February 9, 2024

Navalnij annak tudatában döntött 2021-ben a hazatérés mellett, hogy börtönbe kerül – ő azonban úgy gondolta, hogy ezt választja, szemben azzal, hogy a befolyásától teljesen megfosztott, emigrációban élő ellenzéki lesz.

Őrizetbe vétele a kezdetekben tömeges tüntetéseket váltott ki Oroszországban, amelyeket a hatóságok tömeges letartóztatásokkal törtek le.

A döntéssel viszont bírósági határozatok lavináját indította meg magával szemben, amelyek egyre jobban meghosszabbították fogva tartását – és ez végül az életébe került.

2022-ben először 9 év börtönt fegyenctelepet kapott, majd később ennek a dupláját.

Halála idején Navalnij a szibériai Hanti-Mansiföld Harp nevű falujában lévő Sarkvidéki Farkas nevű büntetőtelepen raboskodott, ahová decemberben, Oroszország európai részéről, a Vlagyimiri Körzetből szállították át.

Már fegyenc volt, amikor 2023. augusztusában egy moszkvai bíróság további 19 év büntetőtelepre ítélte „szélsőséges tevékenység finanszírozása, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felbujtás és kiskorúak felbujtása az életüket veszélyeztető tevékenységekre” vádpontokban.

Egy nappal korábban még jól volt

Ezekre az adott lehetőséget, hogy korábban szélsőséges szervezetté nyilvánították Korrupcióellenes Alapítványát, őt magát pedig felvették a terroristák és szélsőségesek” listájára.

Alexei Navalny in happier times, with his wife Yulia in 2020, before he was incarcerated for the last time. This video from his daughter Dasha. pic.twitter.com/txJeldIURC

— @juliamacfarlaneABC on threads (@juliamacfarlane) February 16, 2024

Február 14-én, két nappal bejelentett halála előtt, Navalnij sajtófőnöke, Kira Jarmis közölte, hogy főnökét immár 27. alkalommal küldték büntetésből magánzárkába. Jeva Merkacseva jogvédő szerint ez a „véget nem érő magánzárkába járás”, az ottani hideg, éhezés okozhatta a halálát.

A Kreml viszonylag gyorsan reagált: Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta, hogy nincs információja, és „az orvosoknak kideríteni, mi történt”.

A hosszú börtönbüntetést átélt volt orosz mágnás és ellenzéki, Mihail Hodorkovszkij személyesen Putyin elnököt tartja felelősnek.

Megszólalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki szerint „Oroszországnak komoly kérdésekre kell választ adnia”.

Edgars Rinkevics, a még az orosz ellenzékiekkel szemben is bizalmatlan Lettország elnöke azt mondta: „bármit is gondoljanak Alekszej Navalnijról mint politikusról, őt épphogy brutálisan meggyilkolta a Kreml. Ez egy tény, és ezt tudni kell a jelenlegi orosz rezsim természetéről.”

Rinkevics részvétét nyilvánította, ahogy sokan mások is, különösen Navalnij barátai és harcostársai.

Stephan Sejourne francia külügyminiszter azt mondta: Navalnij az életével fizetett, amiért „ellenállt az elnyomás rendszerének”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök „az orosz demokrácia legharcosabb védelmezőjének” nevezte Navalnijt.

Navalnij ügyvédje, Leonyid Szolovjov azt mondta a külföldre költözött és idegen ügynökké nyilvánított Novaja Gazeta ellenzéki lapnak, hogy

„minden renden volt”, amikor egy jogász szerdán a fegyenctelepen meglátogatta az ellenzékit.

A lap ki is tett egy videót az oldalára arról, hogy csütörtökön – tehát egy nappal halála előtt – egy videón jelent meg egy bíróság előtt. Ezen „egészségesnek és vidámnak tűnt”.

Yesterday, Aleksey Navalny spoke in court via video link. He seemed to be in good health and and even joked. https://t.co/iXxwW3MSXM pic.twitter.com/mXDeJuVpPg

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) February 16, 2024

A hír kapcsán pénteken Navalnij szóvivője, Kira Jarmis először még arról beszélt, hogy „nem kaptak megerősítést” a halálhírről.

Ukrajnában bizalmatlanok "az orosz demokratákkal" szemben

Közben a jamali büntetőtelepre indult Leonyid Volkov, Navalnij volt kampányfőnöke és egyik közeli harcostársa, hogy megerősítse a halálhírt.

Dmitrij Muratov, orosz lapszerkesztő és Nobel Békedíjas azt mondta a Reutersnek, hogy Navalnij halála „gyilkosság”, amit a börtönkörülmények idéztek elő.

Navalnij Telegram csatornája tavaly ősszel azt állította, hogy az orosz büntetés-végrehajtás nem engedi át felesége, a szintén 47 éves Julija Navalnaja leveleit.

Az aktivista akkor azt a magyarázatot kapta a börtön személyzetétől, hogy a „cenzorok elkobozzák a leveleket, mert azokban bűncselekmény előkészítésének elemei vannak” – írta az amerikai finanszírozású Szabad Európa rádió orosz oldala.

Márciusban Julija, és közös lányuk, valamint fiuk - Darija és Zahar - az Oscar-gálán vették át nevében az aranyszobrocskát a róla készült dokumentumfilmért.

A nyugati liberális média és politikai vezetők által egy időben felkarolt Navalnijnak akadtak bírálói is – különösen Ukrajnában,

mivel elismerte: Moszkva jogtalanul foglalta el a Krímet, de azt mondta, az Oroszország része marad, és azt is hozzátette: ha elnökké választanák, ő sem adná vissza.

Az Al-Dzsazíra egy hosszabb anyagban megemlítette, hogy Navalnij számára az orosz nép volt Putyin áldozata, nem az ukránok, „Ukrajna ellen nem tettek semmi olyan rosszat, amit ki kellett volna javítani”.

Navalnij határozottan támogatta a 2008-as, Georgia elleni háborút is, amelynek során orosz csapatok behatoltak az akkor a NATO felé kacsingató ország területére (amelyet Moszkvában a szakadár Dél-Oszétia ellen elkövetett brutális támadásokkal vádoltak).

Mások szerint, annak ellenére, hogy Putyin heves bírálója volt, hozzá hasonló birodalmi mentalitást testesített meg.

2023 februárjában „annak tudatában, hogy Nyugaton az úgynevezett orosz demokraták és a navalnijsták nem tudják nyilvánosan kifejezni Ukrajnával szembeni nemtetszésüket, mert elveszíthetik a maradék nyugati szimpátiát, taktikát váltottak" – írta az Al-Dzsazíra.

15 pontból álló kiáltványt tettek közzé.

Ebben elismerték Ukrajna nemzetközileg elismert határait és utaltak a Krím és más megszállt területek visszaadásának szükségességére, teljes orosz csapatkivonást, kártérítés, a háborús bűnvádak kivizsgálását és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozták.

Ukrajnában azonban bizalmatlanul szemlélik még a Putyin-ellenes aktivizmust is, még akkor is, ha az egyértelműen Ukrajna-párti – teszi hozzá az Al-Dzsazíra.

Charles Michel: az EU az orosz rezsimet tartja felelősnek

Az Európai Unió az orosz rezsimet tartja felelősnek Alekszej Navalnij tragikus haláláért - írta Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke az X-en közzétett bejegyzésében pénteken.

„Alekszej Navalnij a szabadság és a demokrácia értékeiért harcolt. Ideáljaiért a végső áldozatot hozta” – írta Michel.

A tanács elnöke őszinte részvétét fejezte ki az orosz ellenzéki politikus családtagjainak és „mindazoknak, akik a legsötétebb körülmények között is küzdenek a demokráciáért a világ minden táján”.

„A harcosok meghalnak. De a szabadságért folytatott harc soha nem ér véget” – olvasható Michel bejegyzésében.

Alexei @navalny fought for the values of freedom and democracy. For his ideals, he made the ultimate sacrifice.

The EU holds the Russian regime for sole responsible for this tragic death.

I extend my deepest condolences to his family. And to those who fight for democracy around…

— Charles Michel (@CharlesMichel) February 16, 2024

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejegyzésében azt írta, mélységesen felkavarta és elszomorította Alekszej Navalnij halálhíre.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök semmitől sem fél jobban, mint a saját népének ellenvéleményétől. Navalnij halála komor emlékeztető arra, hogy mit képvisel Putyin és rendszere. Küzdjünk együtt azok szabadságának és biztonságának védelméért, akik fel merészelnek lépni az önkényuralom ellen” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlement elnöke úgy kommentálta az orosz ellenzéki politikus halálhírét, hogy „a világ egy olyan harcost veszített el, akinek bátorságára nemzedékeken át fognak emlékezni”.

The world has lost a fighter whose courage will echo through generations.

Horrified by the death of Sakharov Prize laureate Alexei Navalny.

Russia took his freedom & his life, but not his dignity.

His struggle for democracy lives on.

Our thoughts are with his wife & children. pic.twitter.com/JMSAkLpb0T

— Roberta Metsola (@EP_President) February 16, 2024

„Megdöbbentő a Szaharov-díjas Alekszej Navalnij halála. Oroszország elvette a szabadságát és az életét, de a méltóságát nem. A demokráciáért folytatott küzdelme tovább él” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.