A felmérést a Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet végezte. A válaszadók a legrosszabb bizonyítványt a szociáldemokrata SPD vezette hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjáról, az FDP-ről állították ki. Ha választásokat a hét végén tartanák, a liberális párt, amely Hans-Dietrich Genscher "évtizedes" külügyminiszterrel az élen kiemelkedő politikusokkal büszkélkedhetett, az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt maradna: az előrejelzések a pártnak 4,5 százalékot jósoltak.

Az FDP számára aligha jelenhet akár csekély vigaszt is, hogy nem egyedül búcsúzhat a jövő évi választásokon: a jelenlegi adatok szerint már nem rúghat labdába az a Baloldal Pártja (Die Linke), amely 2007-ben jött létre a keletnémet Demokratikus Szocializmus Pártja és a nyugatnémet Munka és Szociális Igazság Párt (WASG) egyesüléséből. A baloldali ellenzéki párt sírját egykori vezető politikusa, Sahra Wagenknecht ásta meg, aki többedmagával Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) néven új baloldali pártot alapított. A sors iróniája, hogy a pártnak a felmérések szerint helye lesz az új Bundestagban is.

Elemzők szerint az FDP-t az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció népszerűtlen politikája rántotta a mélybe.

Az a SPD-ből, a Zöldek pártjából és a liberálisokból álló koalíció, amely tizenhat évig tartó kormányzás után az Angela Merkel és egyben a konzervatívok vezette különböző koalíciókat váltotta fel, most minden korábbi rekordot megdöntően alacsony támogatottsággal rendelkezik. A felmérések szerint az SPD 15, a Zöldek Pártja 12,5 százalékot kapna, az FDP pedig 5 százalék alatt maradna.

Hacsak a koalíció politikájában az elkövetkező másfél évben nem következik be gyökeres fordulat, a Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata CDU hagyományos szövetségesével, a bajor CSU-val együtt fölényes győzelmet arathat. Erre utal, hogy a felmérések szerint

most vasárnap a jelenlegi ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU pártszövetsége 30 százalékot kapna.

Az elmúlt hetek szélsőjobboldal-ellenes németországi tüntetései nyomán csökkent a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt támogatottsága, de a párt 20 százalékhoz jutna, amivel még mindig fölényesen előzné meg a kormánypártokat.

Az AfD jövőbeni politikai szerepvállalása szempontjából meghatározó lehet az a három idei német tartományi választás, amelyeket az egykori NDK-hoz tartozott Türingiában, Szászországban és Brandenburgban rendeznek.

Miközben a sorozatos kudarcok ellenére a szociáldemokrata Scholz kancellár a jövőt tekintve – hivatalból is – még bizakodó, a CDU-elnök, Friedrich Merz "biztos" jövő évi győzelmében. A konzervatív politikus a napokban több nyilatkozatban is azt latolgatta, hogy a CDU/CSU pártszövetség a jövő őszi győzelem után kivel léphetne koalícióra. Merz bevallotta, hogy szíve szerint ideális partner a Merkel-érában a konzervatívokkal egy ideig együtt kormányzó FDP lenne, de komolyan kell számolnia azzal, hogy a szabad demokraták be sem jutnak a parlamentbe.

A CDU elnöke hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy az AfD koalíciós partnerként "szóba sem jöhet.

Ily módon szerinte lehetséges módon maradnak a Zöldek, egy ilyen koalíciónak elemzők nagy esélyt adnak.

Végső soron a konzervatív pártelnök nem zárta ki az esetleges nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD koalíciós kormányzását sem. Erre jócskán volt példa a háború utáni szövetségi köztársaságban, különös tekintettel a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel első, valamint harmadik és negyedik koalíciójára.