Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke részt vesz az európai uniós tagországok vezetőivel videokonferencia keretében tartott tanácskozáson  Brüsszelben 2021. február 25-én. Az értekezlet fő témája a koronavírus-járvány elleni fellépés.
Nyitókép: MTI/AP/EPA pool/Olivier Hoslet

Charles Michel meggondolta magát, Orbán Viktor mégsem lesz az Európai Tanács elnöke

Charles Michel mégsem jelölteti magát az uniós parlamenti választásokon.

Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken bejelentette, hogy korábbi döntésével ellentétben mégsem indul a júniusi európai parlamenti választásokon.

Charles Michel, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: nem kívánja EP-képviselői jelötségével elvonni a figyelmet tanácsi munkájáról, illetve azt sem, hogy döntése megossza az intézményt.

Közölte: januári bejelentése szélsőséges reakciókat váltott ki. Mint kiemelte, nem az Európai Tanácson belül, hanem azon kívül, ugyanis a választásokon való indulásának lehetősége, lerövidítve tanácsi elnöki mandátumát, néhány hónappal előre hozta volna utódja kinevezését. A személyét ért támadások arra késztették, hogy elgondolkodjon választási elkötelezettsége értelmén és hatásán - emelte ki.

"Nem leszek jelölt a júniusi európai választásokon" - fogalmazott Michel, majd megerősítette: kitölti az Európai Tanács élén novemberben lejáró mandátumát.

Charles Michel január 7-én jelentette be, hogy a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén indul a júniusi európai parlamenti választásokon.

Ha így történt volna, valószínűleg meg is választották volna képviselőnek. Ebben az esetben július közepén foglalhatta volna el a helyét az Európai Parlamentben, így az Európai Tanács vezető posztja megüresedett volna.

Éppen akkor, amikor Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét. Márpedig megválasztott elnök hiányában az aktuálisan elnöklő ország szervezi és vezeti a Tanács üléseit, aki ebben az esetben Orbán Viktor magyar miniszterelnök lehetett volna.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×