A Bundestag rendkívüli szavazására azt követően került sor, hogy az ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU elnöke sürgős tervezetben indítványozta a legkorszerűbb robotrepülőgépek mielőbbi szállítását.

A nagy többség annál is inkább meglepő, mert a hárompárti kormánykoalíció két kisebbik pártjának, a Zöldek Pártjának és a szabad demokrata FDP-nek több tekintélyes politikusa az elmúlt hetekben ismételten sürgette, hogy Németország Taurusokkal is segítse Ukrajnát.

A több mint 500 kilométer hatótávolságú cirkálórakéták rendkívül fontos támogatást jelenthetnének az erősödő orosz katonai fölénnyel szemben. Ez az oka annak, hogy Zelenszkij davosi – a Taurusokat ugyan konkrétan nem említő – nyilatkozata előtt Dmitro Kuleba külügyminiszter nemcsak Kijevben, hanem Berlinben is több alkalommal kérte a cirkálórakéták szállítását.

A német fél mindeddig kitért a kérés teljesítése elől, bár kategorikusan nem utasította el. Korábban már ismert volt, hogy a korszerű rakéták szállításának legfőbb ellenzője a szociáldemokrata kancellár. Nyílt titoknak számított Olaf Scholz aggodalma amiatt, hogy az ukrán fél – a nagy hatótávolsággal élve – a rakétákat Oroszország területén lévő célpontok ellen vetheti be. Noha az ukrán politikusok cáfolták ennek eshetőségét, a kancellár nem változtatott álláspontján, tartva attól, hogy országa közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az ellenzék vezető pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) azonban más véleményen volt. A pártelnök Friedrich Merz – aki a CSU-val alkotott pártszövetség közös kancellárjelöltje is – a hét elején sürgette ismét a Taurusok mielőbbi szállítását, a többi között az erősödő orosz katonai fölény ellensúlyozásának szükségességére hivatkozva.

A Bundestag ezt követően tűzte napirendre a kérést, amelynek teljesítését a képviselők nagy többséggel elutasították:

178 képviselő szavazott Merz törvényjavaslata mellett, míg 485 ellene. Három képviselő tartózkodott a szavazástól.

Az eredmény két szempontból is meglepetést hozott. Egyrészt azért, mert a kormánykoalíció képviselői a korábbi zöld párti és szabad demokrata állásfoglalások ellenére egyöntetű nemmel szavaztak. Másrészt pedig azért, mert a 197 fős konzervatív képviselői csoport 19 tagja nem támogatta Merz indítványát.

A szavazást megelőző plenáris vitában Robert Habeck alkancellár megerősítette azt a kormányzati érvelést, amely szerint Németország nem válhat a háború közvetlen részesévé. A CDU/CSU védelempolitikai szóvivője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy

elutasítás esetén Németországnak a történelem előtt kellene felelnie azért, mert döntő pillanatban Ukrajna támogatása érdekében nem tett eleget, illetve nem a megfelelő lépést tette meg.

Németország korábban azt ígérte Ukrajnának, hogy a Taurusok helyett újabb légvédelmi rendszereket, köztük Patriot típusú közép-hatótávolságú rakétákat szállít az ostromlott országnak. A német kormány tavaly négymilliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re Ukrajnának, amit a közelmúltban megduplázott. A kényszerű rendkívüli költségvetési rendkívüli takarékossági intézkedések ellenére az előirányzott nyolc milliárd egyelőre "érintetlen".