eur:
411.25
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
TAEAN-GUN, SOUTH KOREA - SEPTEMBER 12:  In this handout image provided by South Korean Defense Ministry,  Taurus long-range air-to-surface missile fired from a South Korean Air Force F-15K fighter jet during an exercise on September 12, 2017 in Taean-gun, South Korea. Taraus is capable of covering entire North Korea with its 500-kilometre firing range. South Korea is scheduled to deploy 177 missiles in this year. United Nations Security Council unanimously approved tougher sanction on North Korea on September 11.  (Photo by South Korean Defense Ministry via Getty Images)
Nyitókép: South Korean Defense Ministry via Getty Images

Kemény német üzenet Ukrajnának: a Taurusok otthon maradnak

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.

A Bundestag rendkívüli szavazására azt követően került sor, hogy az ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU elnöke sürgős tervezetben indítványozta a legkorszerűbb robotrepülőgépek mielőbbi szállítását.

A nagy többség annál is inkább meglepő, mert a hárompárti kormánykoalíció két kisebbik pártjának, a Zöldek Pártjának és a szabad demokrata FDP-nek több tekintélyes politikusa az elmúlt hetekben ismételten sürgette, hogy Németország Taurusokkal is segítse Ukrajnát.

A több mint 500 kilométer hatótávolságú cirkálórakéták rendkívül fontos támogatást jelenthetnének az erősödő orosz katonai fölénnyel szemben. Ez az oka annak, hogy Zelenszkij davosi – a Taurusokat ugyan konkrétan nem említő – nyilatkozata előtt Dmitro Kuleba külügyminiszter nemcsak Kijevben, hanem Berlinben is több alkalommal kérte a cirkálórakéták szállítását.

A német fél mindeddig kitért a kérés teljesítése elől, bár kategorikusan nem utasította el. Korábban már ismert volt, hogy a korszerű rakéták szállításának legfőbb ellenzője a szociáldemokrata kancellár. Nyílt titoknak számított Olaf Scholz aggodalma amiatt, hogy az ukrán fél – a nagy hatótávolsággal élve – a rakétákat Oroszország területén lévő célpontok ellen vetheti be. Noha az ukrán politikusok cáfolták ennek eshetőségét, a kancellár nem változtatott álláspontján, tartva attól, hogy országa közvetlenül is belesodródhat a háborúba.

Az ellenzék vezető pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) azonban más véleményen volt. A pártelnök Friedrich Merz – aki a CSU-val alkotott pártszövetség közös kancellárjelöltje is – a hét elején sürgette ismét a Taurusok mielőbbi szállítását, a többi között az erősödő orosz katonai fölény ellensúlyozásának szükségességére hivatkozva.

A Bundestag ezt követően tűzte napirendre a kérést, amelynek teljesítését a képviselők nagy többséggel elutasították:

178 képviselő szavazott Merz törvényjavaslata mellett, míg 485 ellene. Három képviselő tartózkodott a szavazástól.

Az eredmény két szempontból is meglepetést hozott. Egyrészt azért, mert a kormánykoalíció képviselői a korábbi zöld párti és szabad demokrata állásfoglalások ellenére egyöntetű nemmel szavaztak. Másrészt pedig azért, mert a 197 fős konzervatív képviselői csoport 19 tagja nem támogatta Merz indítványát.

A szavazást megelőző plenáris vitában Robert Habeck alkancellár megerősítette azt a kormányzati érvelést, amely szerint Németország nem válhat a háború közvetlen részesévé. A CDU/CSU védelempolitikai szóvivője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy

elutasítás esetén Németországnak a történelem előtt kellene felelnie azért, mert döntő pillanatban Ukrajna támogatása érdekében nem tett eleget, illetve nem a megfelelő lépést tette meg.

Németország korábban azt ígérte Ukrajnának, hogy a Taurusok helyett újabb légvédelmi rendszereket, köztük Patriot típusú közép-hatótávolságú rakétákat szállít az ostromlott országnak. A német kormány tavaly négymilliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re Ukrajnának, amit a közelmúltban megduplázott. A kényszerű rendkívüli költségvetési rendkívüli takarékossági intézkedések ellenére az előirányzott nyolc milliárd egyelőre "érintetlen".

Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×