Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
311.14
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Kijev, 2023. november 4.Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Bendarzsevszkij Anton: szó sincs gyorsított eljárásról Ukrajna uniós csatlakozása ügyében

Csak a döntések gyorsultak fel, de a csatlakozási kritériumokat senki sem helyezte hatályon kívül – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Ukrajna a háború kirobbanását követően, Moldova pedig tavaly márciusban nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióba, és múlt csütörtökön az Európai Tanács – Orbán Viktor ellenzésével és távollétében – úgy döntött, meg is kezdi a csatlakozási tárgyalásokat a két országgal. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője szerint így is tíz, de inkább tizenöt évbe is beletelhet, míg Ukrajna az Európai Unió tagja lesz.

Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt néhány évtizedben csatlakozó országok esetében az átlagos időtartam nyolc és fél év volt a tárgyalások megkezdésétől a végleges csatlakozásig. Ráadásul ez az átlag úgy jött ki, hogy ebben voltak csatlakozó nyugat-európai országok is, amelyek sokkal magasabb felkészültséggel, jobb gazdasági mutatókkal, hosszabb időszakra visszatekintő demokratikus intézményekkel és tapasztalatokkal vágtak bele az EU-csatlakozásba. "Nyilván egy eltérő tapasztalattal rendelkező, főleg a háború alatt, háború után gazdaságilag nem éppen jól teljesítő Ukrajna sokkal hosszabb folyamatra számíthat" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Ukrajnának ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint bármelyik korábbi kérelmezőnek – emelte ki a szakértő, és emlékeztetett, hogy szó volt arról, hogy esetleg valamiféle gyorsított eljárással vennék fel, de hivatalosan erről senki sem tett említést, csak a médiában vetődött fel ennek lehetősége.

"Ez hibás lépés lenne, mert a döntések meghozatala felgyorsult, de a kritériumokat senki sem helyezte hatályon kívül, tehát Ukrajnára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint bármelyik másik csatlakozás előtt álló országra, és ezek teljesítése fog nagyon sok időt elvenni" – mondta.

Moldova uniós csatlakozásának folyamatát viszont felgyorsította az orosz–ukrán háború, ahogyan Grúziáét is, de ezeknek az országoknak is teljesíteniük kell a feltételeket, ami nyilván könnyebben megy nekik, mint a háborúban álló ukránoknak – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×