Infostart.hu
eur:
356.87
usd:
312.33
bux:
142127.71
2026. július 13. hétfő Jenő
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodoimir Zelenszkij ukrán elnök  Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszél telefonon 2023. április 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Nem akármit állít Zelenszkij elnökkel kapcsolatban az orosz titkosszolgálat

Vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői arról tárgyalnak, hogy „leváltanák” posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – állította hétfői jelentésében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata.

A közleményben idézték Szergej Nariskint, az SZVR igazgatóját, aki szerint a szolgálat megbízható információkat kapott arról, hogy

vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői egyre gyakrabban tárgyalnak Zelenszkij „leváltásáról”.

„Az okok között szerepelnek Zelenszkij arra vonatkozó beváltatlan ígéretei, hogy legyőzi Oroszországot a csatatéren, valamint az ukrán elnök végtelen arcátlansága a külföldi partnerekkel való kommunikációban, továbbá a határtalan nepotizmus és korrupció Ukrajnában. (...) De a legfontosabb, hogy Zelenszkij elvesztette az Oroszországgal való konfliktusban a Washington és szövetségesei érdekeit szolgáló manőverező képességét” – áll a jelentésben.

Az SZVR szerint Brüsszelben azt a forgatókönyvet vették fontolóra, amely szerint Moszkva és Kijev között akkor jöhet létre tűzszünet, amikor az ukrán hadsereg végleg elveszíti támadó potenciálját.

„Mérlegelik, hogy ki lehet Zelenszkij államfő utóda. Egyebek között az uniós külügyminiszterek ez év novemberében Brüsszelben tartott találkozójának kulisszái mögött felvetődött, hogy ez lehet valamelyik magas rangú ukrán katonatiszt, például Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vagy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője, valamint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója és Vitalij Klicsko kijevi polgármester” – áll a jelentésben.

A közleményben Nariskin igazgatóra hivatkozva azt írták, hogy az európaiak szerint

mindegyikük képes lenne az „ukrán Pilsudski” szerepét eljátszani, évtizedekre erős kordont vonva Oroszország és (Nyugat-)Európa közé.

„Az ukránok többsége számára idegen kijevi bábrezsimet, amely véres mészárlásokat rendezett a Donyec-medencében, Odesszában, valamint Ukrajna számos más városában és falvában, végül elkerülhetetlenül cserben hagyják majd tengerentúli urai” – jelentette ki Nariskin hétfőn Moszkvában az ukrán propagandával szembeni fellépés témájában megtartott kerekasztal-beszélgetésen.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
Háromszorosára ugrott az export egy európai óriás felé: ez tarthatja életben a magyar virágpiacot

Háromszorosára ugrott az export egy európai óriás felé: ez tarthatja életben a magyar virágpiacot

A magyar dísznövényágazat 2025-ben komoly kihívásokkal, egyebek mellett tartósan magas termelési költségekkel, visszafogott lakossági kereslettel és erős importversennyel nézett szembe, ugyanakkor a célzott agrártámogatások hatékonyan segítették a szektor technológiai modernizációját. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az ágazat közel 21 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A külkereskedelem terén jelentős átrendeződés történt, ugyanis a korábbi kelet-európai piacok szűkülésével párhuzamosan Németország vált a hazai export messze legfontosabb célpontjává - számolt be az Agrárszektor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×