Három hónappal ezelőtt még egészen más idők jártak Németországban. Augusztus legvégén a szociáldemokrata kancellár, a zöldpárti gazdasági, valamint a szabad demokrata pénzügyminiszter még meglehetős derűlátással offenzívát indított a növekedés előmozdítására. Ennek részeként a többi között adókönnyítéseket, a klímavédelmet célzó beruházásokat helyeztek kilátásba, továbbá döntöttek arról is, hogy megemelik a szociális támogatások egy részét. Most mindennek ellenkezőjéről tartanak válságtanácskozást, azaz a megszorításokról, a beruházások drákói visszafogásáról és nem utolsósorban a szociális kiadások csökkentéséről.

A válságtanácskozás fontosságát mi sem jelzi jobban annál, hogy a klímavédelem élharcosának számító Robert Habeck gazdasági miniszter ezért még áldozatot is hozott. Lemondott ugyanis arról, hogy hétfőn Dubajba utazzon az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozójára – a híradások szerint ezt a kancellár kifejezett kérésére tette. Olaf Scholz ugyanis közölte vele, hogy nem nélkülözheti őt az égető költségvetési tárgyalásokon. A sors iróniája, hogy a kancellár épp a múlt hét végén tért vissza Dubajból, ahol a klímavédelem érdekében jelentős német pénzügyi felajánlást tett.

A drákói megszorítások azt követően váltak elkerülhetetlenné, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság egyes korábbi kormányzati pénzügyi intézkedéseket alkotmányellenesnek minősítő határozata nyomán a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett. A "lyukat" a koalíció most az elkövetkező évekre kiható megszorító intézkedésekkel, valamint az új hitelfelvételeket tiltó, úgynevezett adósságfék ideiglenes hatályon kívül helyezésével igyekszik kiküszöbölni

Mind az ARD, mind a ZDF közszolgálati rádió és televízió, valamint több más hírportál is egybehangzóan számolt be arról, hogy Scholz, Habeck és Christian Lindner válságtanácskozására a hét első felében kerül sor. A koalícióra rendkívüli nyomás nehezedik az ellenzék, mindenekelőtt annak vezető ereje, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség részéről. Friedrich Merz CDU-elnök ismét leszögezte, hogy követelik az adósságfék érvényben tartását.

A pártszövetség nevében ugyanakkor Merz előállt azzal a követeléssel is, hogy a kormány mondjon le a szociális támogatások egy részéről. A pártelnök konkrétan azt sürgette, hogy

helyezzék hatályon kívül azt a döntést, amelynek alapján januártól az eddigi 502 euróról 563 euróra növelik az arra leginkább rászorulóknak, illetve a létminimum alatt élőknek, elsősorban a munkanélkülieknek nyújtandó havi szociális támogatást.

Az úgynevezett Bürgergeld 2022 végén a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel. A kormánynak – mint Merz hangoztatta – még kereken négy hete van arra, hogy meghozza ezt a döntést. A CDU elnöke, egyben potenciális kancellárjelöltje szerint a munkaügyi miniszter ezt "nyugodtan megteheti", mivel az még nem szerepel a hivatalos közlönyben. Indokként hozta fel azt is, hogy a támogatás összegének emelése az eddiginél is kisebb mértékben ösztönöz a munkavállalásra. Felvetette annak megfontolását is, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek ne részesülhessenek "azonnal" a Bürgergeldet jelentő támogatásban.

Elutasította Merz indítványát a szociáldemokrata SPD társelnöke. Saskia Esken szerint pártja számára elfogadhatatlan, hogy a legszegényebbeken takarékoskodjanak. Alternatívaként említette ugyanakkor annak megvizsgálását, hogy a gazdagabbak miként tudnak erősebben részt venni a tehervállalásban.

Ami a súlyos költségvetési válságból való kiútkeresést jelenti, az idő szorít a kormánykoalíció számára. Ha a 2024-re szóló költségvetés tervezetét még ebben az évben a parlament elé kívánják terjeszteni, a három koalíciós pártnak erről előbb egymás között kell megállapodni.

A pénzügyminiszter vezette Szabad Demokrata Párt a drákói megszorítások legerőteljesebb szorgalmazója. A pártelnök-pénzügyminiszter, Christian Lindner a Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjújában a 2024-es költségvetés hiányosságainak megszüntetése érdekében említette az alternatívák között a szociális, valamint a klímavédelem finanszírozására tervezett kiadások csökkentését is. A szociális kiadások kapcsán konkrétan utalt a Bürgergeld tervezett emelésének hatályon kívül helyezésére. Említtette továbbá bizonyos nemzetközi pénzügyi segélyek csökkentését, valamint meghatározott finanszírozási programok törlését. A nemzetközi pénzügyi segélyek megnyirbálásával kapcsolatban arra utalt, hogy Németország élen jár a fejlesztési együttműködésben és a klímavédelem nemzetközi finanszírozásában.

Szavai szerint az ország "boldogan maradhatna az első helyen, de talán csökkenthető lenne a különbség a második helyhez képest." A cél egy méltányosabb nemzetközi tehermegosztás lehet – tette hozzá. A miniszter kijelentette ugyanakkor, hogy nem lesz megszorítás a védelmi kiadásokban.