Az 1,3 milliárd eurós katonai segélycsomag egyebek mellett négy további IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint húszezer darab 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és páncéltörő fegyvert tartalmaz.

Az Ukrajna által Németországtól korábban kért nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták szállításáról - legalábbis a nyilvánosságnak szánva - nem esett szó.

A német kormány eredetileg 4 milliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re, Ukrajnának, amit a közelmúltban megduplázott, azaz 8 milliárd euróra emelt.

Pistorius látogatásáról az újabb segélyígéreteket kiemelve számolt be a német média. Egyedül a Der Tagesspiegel volt kivétel, kétségbe vonva az ígéret teljesíthetőségét.

Az újság emlékeztetett arra, hogy év eleji beiktatása óta Pistorius második látogatását tette Ukrajnában, ahol - mint fogalmazott - szívesen látott vendég.

Az újabb segélycsomagokkal Németország az Egyesült Államokat követően az ország második legnagyobb támogatója lett.

Sőt Kijevben a Der Tagesspiegel szerint úgy tudják, hogy Pistorius kezdettől fogva támogatta az említett Taurus robotrepülőgépek szállítását is, amit "főnöke", Olaf Scholz ellenez.

A kancellár ugyanis attól tart, hogy Ukrajna a 500 kilométer hatótávolságú rakétákat orosz területek ellen vetheti be.

Az újság Pistorius legújabb "ajándékának" tudta be a Kijevben bejelentett, 1,3 milliárd eurós katonai segély ígéretét. Utalt arra, hogy az, a további tüzérségi lőszereken kívül, Iris T-SLM légvédelmi rendszert is tartalmaz, amelyeket azonban még le kell gyártani, és 2025-ig nem szállíthatók le.

A Der Tagesspiegel szerint a miniszter ugyanakkor ukrán kollégájától, Rusztem Umerovtól, valamint Volodimir Zelenszkij elnöktől az is hallhatta, hogy Kijev elégedetlen a német kormány által bizonyos fegyverrendszerek szállításra vonatkozó "vörös vonal" miatt.

A fegyverszállításokkal kapcsolatos múlt heti parlamenti vitában a koalíciós pártok legtöbb felszólalója nem ellenezte a Taurusok esetleges szállítását sem.

A berlini lap szerint a vizit ellenére a német fegyversegély ingatag lehet. Ennek oka az alkotmánybíróság múlt heti döntése, amely megtiltotta a költségvetésben a koronavírus-járvány következményeinek ellensúlyozására szánt 60 milliárd euró más célokra előirányzott felhasználását.

A kormányt pedig ezáltal hosszabb távon is rendkívül szigorú megtakarításokra kényszeríti.

Mindez az említett 4 milliárd eurós katonai segély megduplázását előirányzó parlamenti döntést is érintheti

- vélekedett a berlini újság.

Egy, a lap által idézett konzervatív képviselő, a CDU védelempolitikai felelőse ugyanakkor a Der Tagesspiegelnek nyilatkozva úgy vélte, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, ha az Ukrajnának nyújtott segélyeket az általános megtakarítások részeként csökkentenék.

Hasonlóan fogalmazott a lapnak a koalíciós Zöldek Pártjának költségvetési felelőse is, aki szerint a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is folytatni, sőt erősíteni kell Ukrajna a átfogó támogatását.

A képviselő szerint a segélyek fenntartására irányuló törekvés a "pénzügyi, egyben politikai káosz" ellenére is fennáll.