Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
333.89
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2022. október 11-én. A NATO védelmi miniszterei október 12-én kezdenek kétnapos tanácskozást Brüsszelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Egyszerre üzent a NATO-főtitkár a szerbeknek és Oroszországnak

Jens Stoltenberg Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán azt is aggasztónak nevezte, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.

Jens Stoltenberg - akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett - a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat - vélte. Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.

A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.

Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása.

Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.

Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×