Infostart.hu
eur:
378.99
usd:
318.28
bux:
129016.62
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen Szegeden 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Bóka János: az "anti-Soros kampány" releváns kérdést vet fel

Magyarország EU-tagsága nem kérdéses, az Európai Unió nagyon hasznos platform lehetne az együttműködéshez és a közös kihívások megoldásához. "Olyan uniót szeretnénk, amely erősíti tagállamait, azonban azt látjuk, hogy az Európai Bizottság politikai bizottsággá vált" - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az osztrák Kuriernak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Hozzátette, ez nincs összhangban a szerződések szellemével, a bizottság a szerződések őre kellene, hogy legyen, nem vállalhat politikai szerepet.

A visszatartott uniós forrásokról a miniszter kijelentette: az eljárást már rég le kellett volna zárni, a jogállami mechanizmusnak nincs jogalapja, ez egy politikai indíttatású ügy Magyarország ellen. "Ennek ellenére konstruktívan reagálunk, mert úgy gondoljuk, hogy az EU-nak a jelenlegi geopolitikai helyzetben egységet kell tanúsítania" - jegyezte meg Bóka János. Közölte: elvárják, hogy az EU ossza ezt az elköteleződést, csakhogy nem így tesz.

Arra a kérdésre, miért jelentett be Magyarország vétót az Ukrajnával folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon, azt mondta, a bizottság javaslata szerint hét előfeltétele van annak, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon, és még nem mindegyik teljesült. A tanácsnak csak ebben az esetben kellene megtennie a következő lépéseket a bővítési folyamatban, ám előtte stratégiai vitára van szükség az Európai Unió Ukrajna-politikájáról - velekedett a miniszter. Hangsúlyozta: az EU-nak és az európai tagállamoknak kapcsolatra van szükségük Oroszországgal, de ennek nem Ukrajna és Oroszország viszonyától kellene függenie.

A bevándorlással kapcsolatban Bóka János leszögezte, Magyarország álláspontja két pilléren nyugszik: az EU külső határának védelmén és a külső menedékkérelmi eljárás kialakításán. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött a déli határ védelmére - ennek az EU eddig 1,2 százalékát térítette meg -, január elseje óta pedig 170 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar-szerb határon. Emellett "többször próbáltunk jogi keretet teremteni a menedékkérelmek EU-n kívüli feldolgozására, az Európai Bíróság azonban úgy döntött, hogy ez törvénybe ütközik" - tette hozzá.

A közel-keleti konfliktusról a miniszter kifejtette: Magyarország álláspontja a gázai háborúval kapcsolatban összhangban van az európai konszenzussal; a terrorizmus ellen harcoló államoknak jogukban áll megvédeni magukat, a túszokat feltétel nélkül és azonnal el kell engedni. Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza a közel-keleti eszkalációt - hangoztatta.

Az "anti-Soros kampányt" firtató kérdésre Bóka János úgy reagált: ez egy olyan kampány, amely releváns kérdést vet fel megvitatásra a nyilvánosság számára, ez a véleménynyilvánítás szabadságának manifesztuma. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország a zsidó közösségek számára az egyik legbiztonságosabb ország Európában; a magyar kormány példamutató munkát végez az antiszemitizmus kérdéseinek kezelésében, a zsidó közösségek védelmében és az Izraellel való egyenrangú partnerség ápolásában.

Címlapról ajánljuk
Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Egyre nagyobb vita bontakozik ki Csehországban arról, hogy korlátozni vagy akár betiltani kellene-e a közösségi oldalak használatát a gyermekek számára. A kormányzó ANO mozgalom – francia és ausztrál mintát követve – azt javasolja, hogy a Facebook, az Instagram vagy a TikTok csak 15 éves kortól legyen elérhető. A kezdeményezés célja a gyerekek védelme, kritikusai szerint azonban a tiltás több problémát is felvet.

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×