A megkérdezettek több mint a fele elismerte, hogy a volán mögött gyakran a fejét kívánja kiszellőztetni, ez azonban – mint az adatokból kitűnt – igen gyakran agresszivitásba csap át. A válaszadók ötvenhat százaléka nem titkolta, hogy a "felhalmozódott" harag levezetésének egyik módja az, hogy a megszokottnál nagyobb sebességre kapcsol. Többen arról számoltak be, hogy a dühöt a mögöttük haladók kárára igyekeznek csökkenteni.

Az egyik elszaporodó jelenség a büntetőfékezés, amikor a hátulról érkező autó túl közel jön, és "megtorlásként" röviden ugyan, de szándékosan rálépnek a fékre. A megkérdezettek több mint húsz százaléka pedig előzéskor felvillantja a lámpát, hogy felhívja magára a figyelmet. Mintegy harminc százalékuk viszont szándékosan lép a gázpedálra, amikor észleli, hogy a mögötte haladó éppen előzni kívánja.

Ennél is magasabb volt azoknak a száma, akik a "notóriusan" a belső sávban haladókat igyekeznek lehúzódásra kényszeríteni, mégpedig úgy, hogy mögöttük haladva veszélyesen megközelítik őket.

Siegfried Brockmann, a biztosítók baleseti részlegének vezetője mindezt elfogadhatatlannak nevezte. Az autó egyáltalán nem a megfelelő eszköz a harag, illetve az agresszivitás levezetésére. Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy ezzel mások sérülését, illetve sok esetben halálát okozzák.

Brockmann ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy az agresszív magatartás erősödése Németországban nem csak a közlekedésre jellemző. Ezt bizonyítják a korábbi, 2016-ban, illetve 2019-ben végzett közvélemény-kutatások is. A felmérés adatai szerint

a gépkocsivezetők többsége elismeri, hogy az agresszivitás a közlekedésben is súlyos problémát jelent, azt azonban már kevésbé, hogy mindebben ő maga is érintett lenne.

A közvélemény-kutatás kitért arra is, hogy egyes intézkedések segítenék a közlekedés biztonságának növelését. A megkérdezettek 68 százaléka az alkoholfogyasztás teljes tilalmát támogatta (jelenleg a 17 és 21 év közötti kezdő sofőrök számára teljes alkoholtilalom van érvényben, mindenki másra 0,5 ezrelék vonatkozik).

A sebességkorlátozás támogatása ugyanakkor ennél "visszafogottabb" volt. A megkérdezettek 41 százaléka tartotta helyesnek a városi óránként 30 kilométeres korlátozást, 47 százalékuk pedig az óránkénti 80 kilométeres plafont az autóutakon. Ami pedig az autópályákat illeti,

a válaszadók 53 százaléka értene egyet a 130 kilométer/órás korlátozás bevezetésével.

A válaszadók többsége (56 százalék) úgy fogalmazott, hogy a közlekedésben "biztonságban vagy nagy biztonságban" érzi magát.