Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet északi részében a dél-izraeli Szderótból fotózva 2023. november 7-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint 200-nál is több embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma átlépte a 9700-at, a sebesülteké pedig megközelíti a 25 ezret a palesztinok lakta területeken.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Vészjósló szócsata indult Izrael és az ENSZ között

A világszervezet főtitkára azonnali fegyvernyugvást követel mindenkitől Gázában, Izrael külügyminisztere közben arról beszél, hogy António Guterres nem alkalmas vezető az ENSZ élén.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az emberiesség nevében azonnali tűzszünetre van szükség a Gázai övezetben - közölte kedden Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.

A portugál politikust mélyen felzaklatták "a drámai halálozások" a Gázai övezet kórházaiban - húzta alá Dujarric.

A Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet legfrissebb összesítése szerint 11 320-ra emelkedett az izraeli erők ostromolta palesztin térségben a halálos áldozatok száma, akik között 4650 nő és 3145 gyermek van. A sebesültek száma 29 200-ra nőtt.

További nehézséget okoz a heves esőzés a sűrűn lakott térségben, ahol számos ember veszítette el otthonát az izraeli bombázás miatt, illetve a lakosság egy része hevenyészett sátrakban kénytelen élni. Az esős időszak beálltával félő, hogy elöntheti a víz a Gázai övezetet, illetve túlterhelődhet a megrongálódott helyi csatornahálózat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már a múlt héten felhívta a figyelmet betegségek terjedésének veszélyére, miután az izraeli csapások komoly károkat okoztak az egészségügyi ellátórendszer működésében, korlátozták az ivóvízhez való hozzáférést és zsúfolt óvóhelyekre kényszerítették az embereket.

"Már most hasmenéses betegségek törtek ki" - mondta Margaret Harris, a WHO szóvivője Genfben. Hozzátette: több mint 30 ezer ilyen esetet regisztráltak, míg rendes körülmények között a WHO rendszerint kétezerre szokott számítani.

"Nagyon nagy károk keletkeztek az infrastruktúrában. Hiány van tiszta vízből. Az emberek nagyon zsúfoltan vannak. Ez újabb ok, ami miatt azonnali tűzszünetért esedezünk" - tette hozzá.

Eközben Genfben

António Guterres ENSZ-főtitkár nem alkalmas a világszervezet vezetésére, mert nem tett eleget, hogy elítélje a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadását, valamint túl közel áll Iránhoz - jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Genfben.

"Guterres nem érdemli meg, hogy az ENSZ vezetője legyen. Úgy gondolom, hogy mint minden szabad nemzetnek, Guterresnek is illene kimondania világosan és hangosan: Gázát fel kell szabadítani a Hamásztól, amely mindenki szerint rosszabb, mint az Iszlám Állam. Ő miért nem képes kimondani ezt?" - fogalmazott az izraeli diplomácia vezetője a világszervezet genfi központjában, ahol a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok hozzátartozóival, valamint az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőivel találkozott.

Az izraeli vezetés a gázai fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta többször illette éles kritikával az ENSZ főtitkárát. Legutóbb vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő bírálta Guterrest, aki szerinte kizárólag Izraelt hibáztatja ahelyett, hogy a Hamásztól követelné az emberi jogok betartását.

Guterres reagálásában visszautasította Netanjahu szavait, és azt állította, hogy ő a válság kezdete óta elítélte a Hamászt, de

azt hangoztatta, hogy a terrorszervezetet el kell választani a palesztin emberektől, és megjegyezte, hogy a palesztinoknak is vannak sérelmeik az "56 éve tartó megszállás" miatt.

Az ENSZ dolgozói hétfőn egyperces gyászszünettel emlékeztek meg világszerte a gázai fegyveres konfliktusban eddig meghalt, több mint száz munkatársukról.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×