Rendkívül sok nehézséget okoz az Európai Unió tagországai számára a menekültek befogadása. A nehézségek mellett egyre élesebbek a viták is a tagállamok között. Több tagország bírálta Németországot túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitikájáért. Az elmúlt napokban ugyanakkor Berlin is a szigorítás mellett döntött, hangsúlyozva a menekültkérelmek Európán kívüli elbírálásának lehetőségét is.

Szakértők megfogalmazása szerint valójában a menekültügyi eljárások "kiszervezéséről" van szó. A terv lényege, hogy az eljárásokra az érintett ország területén, sőt a európai uniós határokon kívül – harmadik államokban – kerüljön sor. Ehhez meg kell nyerni mindenekelőtt az úgynevezett származási országokat, amelyeket Németország már erőteljesen, de eddig minden eredmény nélkül "győzköd".

Értesülések szerint van egy olyan elgondolás is, amely szerint az érkezőket egyszerűen egy Európán kívüli országba "repítik vissza", és ott kell kivárnia kérelmének elbírálását. Kritikus szakértők azonban kétségbe vonják, hogy mindez egyáltalán megvalósítható-e. Sőt azon a véleményen vannak, hogy az eljárás aligha összeegyeztethető a genfi menekültügyi egyezménnyel.

Az ügyben állást foglalt az ENSZ Menekültügyi Hivatala (UNHCR) is. Az ügynökség kiinduló álláspontja az, hogy a visszaküldés vagy a biztonságosnak tartott harmadik országokban történő eljárás, illetve a visszafogadás lehetséges ugyan, de jogi nehézségekbe ütközik, és csak szigorú feltételek teljesülése esetén megvalósítható. Az UNHCR szerint az egyik alapfeltétel az, hogy olyan országról legyen szó, amelyik teljes mértékben tiszteletben tartja a genfi menekültügyi egyezményben rögzített jogokat, illetve általánosságban az emberi jogi kötelezettségeket.

A hivatal berlini képviselője – mint arról az ARD közszolgálati médium beszámolt – hangsúlyozta, hogy a nemzetközi menekültjog szerint a menedékért folyamodók kérelmének elbírálásáért, illetve biztonságának szavatolásáért a felelősség elsődlegesen azt az országot teheli, ahová az érintett személy érkezett, illetve ahol védelmet kért. Katharina Lumpp szerint a "kitoloncolás", illetve a kérelemnek az adott ország határain kívüli feldolgozása nem felel meg ennek a kötelezettségek.

Németországban Olaf Scholz kancellár a tizenhat tartomány vezetőjével megállapodott annak megvizsgálásában, hogy lehetséges-e a menedékjogi eljárások "tranzit-, illetve harmadik országokban" történő elbírálása. A találkozóra annak nyomán került sor, hogy

a tartományok szinte kivétel nélkül a menekültek befogadásával, illetve ellátásával kapcsolatos "elviselhetetlen" nehézségekre hivatkoztak.

A kancellár ezt követen tett ígéretet arra, hogy szigorítják a befogadás feltételeit, illetve a kérelmek elbírálását is külföldre, leginkább az említett származási országokba helyezik.

A megoldást elősegíteni hivatott az a német törekvés is, amely arra irányul, hogy egyes Európán kívüli partnerországokkal megállapodjanak befogadóállomások létrehozásáról. Olaf Scholz a közelmúltban migrációs központok létesítését vetette fel Ghánában és Nigériában, belügyminisztere, Nancy Faeser pedig Jordániában. Ehhez pedig mindketten német pénzügyi támogatást ígértek. A válasz egyelőre nem ismert, szakértők szerint azonban rendkívüli nehézségekbe ütköző és rövid távon aligha megvalósuló kezdeményezésről van szó.

A német szövetségi migrációs hivatal legfrissebb jelentése szerint októberben 31 887 volt az új menedékkérők száma. Ez a legmagasabb havi adat volt a 2015-16-os menekültválság óta. Az év eleje óta 267 384 új menekült nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban.