Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Itt a nagy EU-s bejelentés Ukrajnáról és Moldováról

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását - közölte az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozási kilátásairól szóló jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság

a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.

Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU-tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen - hangoztatta a német politikus.

Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Az uniós tagjelölti státusz megadásáról szóló döntés lendületet adott a reformok megvalósításához az Oroszország indította háború ellenére - emelte ki. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén.

A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette

  • a korrupció elleni küzdelem fokozásával,
  • az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és
  • a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket - tette hozzá.

Moldovával kapcsolatban az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát, jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák - tette hozzá.

Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására. Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat - tette hozzá.

Elmondta, Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén.

Az uniós bizottság elnöke fontosnak nevezte az ország alkotmányos rendjének megőrzését, amellyel kapcsolatban azt mondta: a boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett "szeparatista és autoriter" intézkedések "nincsenek összhangban az uniós úttal".

Szavai szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését akkor javasolja Bosznia-Hercegovinával, ha az ország elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét.

Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén.

Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra.

Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24-én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29-én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.

Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta: sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik.

Kiemelte: Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak. Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat - tette hozzá Ursula von der Leyen.

Új növekedési terv a Nyugat-Balkánra

Várhelyi Olivér bővítésért- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan, amely 6 milliárd euró (mintegy 2400 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaz az EU-val való gazdasági konvergencia felgyorsítása érdekében.

A 2024-2027-es időszakra meghatározott növekedési terv célja, hogy a tagság előnyeit még a csatlakozás előtt elérhetővé tegye a régióban, fellendítse a gazdasági növekedést és felgyorsítsa a társadalmi és gazdasági felzárkóztatást. A kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×