Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A Wizz Air légitársaság Eindhovenbe tartó járata felszállás előtt a Debrecen Nemzetközi Repülőtéren 2022. október 11-én. 10 éves együttműködését ünnepli a repülőtér és a Wizz Air légitársaság.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az EU számonkéri a légitársaságokat a drága repülőjegyek miatt

Nem érti az EU, hogyan drágulhatott meg ennyire az európai légi közlekedés 2023-ban.

Részletes indoklást vár a légitársaságoktól Adina Valean, az Európai Unió közlekedési biztosa, miután a nyáron 30 százalékkal emelkedtek a repülőjegyárak - írja a Financial Times cikke alapján a HVG. A pénzügyi portál szerint Brüsszel vizsgálódni kezdett a társaságok számára kiugró profitot hozó drágulás ügyében. Az Európai Bizottság nem szabályozhatja a repülőjegyárakat, és a biztos jelezte is, hogy nem áll szándékában beavatkozni a piacon, de a lépéssel további politikai nyomás helyez a légitársaságokra.

A portál azt írja, az olasz kormány például ársapka bevezetését javasolta korábban az egyes szigetekre irányuló légi utak esetében, de végül részben visszavonulót fújtak, és inkább a helyi versenyhivatalt hatalmazták fel új jogokkal az árak regulázásához.

Idén a 2019-es évhez képest 20-30 százalékkal drágultak a repülőjegyek átlagárai az EU által közölt adatok alapján.

Ez részben abból eredeztethető, hogy többen szeretnének utazni, ám még mindig fennállnak az akadályok az ellátási láncban. Az EU-s vezetők amiatt aggódnak, hogy a drágulás hátrányosan érint bizonyos külső régiókat, például távolabbi szigeteket, elszigetelt térségeket, amelyek gazdasági kapcsolatai nagymértékben kiszolgáltatottak a repülésnek.

A Financial Times felhívja a figyelmet, hogy a liberalizált uniós légi közlekedési piacon eddig működött a verseny árleszorító hatása, de a kereslet idei növekedése és kevés elérhető gép drágulást hozott. A pandémia idején több társaság is nyugdíjazta sok gépét, az újak pedig lassan érkeznek, ráadásul az inflációval az üzemanyagárak is emelkednek.

A járatok számát csak az olyan fapadosok tudták növelni, mint a Ryanair vagy a Wizzair, a többi légitársaság nem, profitjuk viszont jelentősen nőtt, az ágazatban idén duplázást jósolnak.

A portál azt írja, a biztos szerint nincs kizárva, hogy az árak még tovább fognak nőni, tekintve, hogy a szállítási kapacitás bővítése nem tud lépést tartani a kereslet növekedésével, és a drágulást várhatóan tovább súlyosbítják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó uniós intézkedések is.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×