Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Megvilágosodott a német kancellár: ki kell toloncolni az illegális bevándorlókat

Még saját pártját is meglepte Olaf Scholz azzal, hogy kijelentette: "ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak."

Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet háborúja az elmúlt két hétben háttérbe szorította a menekültek befogadásával kapcsolatos német belpolitikai vitát, ami most újult erővel tört a felszínre. A "kezdeményező" Olaf Scholz kancellár volt, aki a maga részéről eddig szokatlanul határozottan sürgette a bevándorlás korlátozását és az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását. Scholz határozottsága még saját pártjában, az SPD-ben sem talált egyhangú támogatásra, és még kevésbé a koalíciós partner Zöldeknél.

A előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon a a kormánykoalíció pártjai – az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – katasztrofális vereséget szenvedtek. A legfőbb vesztes épp a kancellár pártja, míg a két nyertes a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a bevándorlást a leghatározottabban elutasító Alternativa Németországnak (AfD) párt volt.

A választók mindkét tartományban a kormányt elsősorban liberálisnak tartott menekültpolitikája miatt büntették.

A nagyszámú menekült befogadása, illetve ellátása immár elviselhetetlen terhet ró a német tartományokra.

A választások nyomán a két éve hatalmon lévő koalíció támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent. Elemzők szerint elsősorban ez indította a kancellárt a gyökeres "pálfordulásra".

A Der Spiegelnek adott hét végi nyilatkozatában ugyanis a bevándorlás visszaszorításával és a kitoloncolások sürgetésével kapcsolatosan olyan kifejezéseket használt, amelyeket eddig nem lehetett hallani tőle. A bevándorlás korlátozásával "nem válunk embertelenné" – hangoztatta egyebek között. Mindezt a többi között azzal indokolta, hogy

a korlátozások nélküli bevándorlás veszélyezteti a német szociális államot.

Scholz a kitoloncolások jelentős mértékű felgyorsítása mellett emelt szót. "Ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak" – jelentette ki. "Aki semmilyen indokot nem tud felhozni arra, hogy védelemre van szüksége, és semmilyen kilátással nem rendelkezik a maradásra vonatkozóan, annak menni kell" – hangsúlyozta Scholz. Több alkalommal és gyorsabb ütemben kell élnünk a kitoloncolással – tette hozzá.

Kijelentései miatt bírálta Scholzot a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete, valamint a koalíciós partner Zöldek Pártja is. Az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU vezetői ugyanakkor egyetértettek az általa mondottakkal, sőt ennél is határozottabb fellépést követeltek. Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF közszolgálati rádió és televíziónak nyilatkozva a menekültpolitikát a közel-keleti háborúval, illetve Izrael biztonságával kapcsolta össze.

A pártelnök szerint véget kell vetni a menekültek gyors honosításának.

A jövőben szerinte csak azokat lehetne honosítani, akik "elismerik Izrael létezési jogát".

A CDU és a CSU a kormánykoalíciótól eltérően a menekültek integrációját tartja elsődlegesnek, és csak ezután lehet szó honosításról – jelentette ki. Ez utóbbi előfeltételei közé kell tartoznia annak is, hogy a szóban forgó személy hitet tegyen Izrael biztonsága mellett. "Ez végső soron német államérdek is" – hangsúlyozta Friedrich Merz. Aki nem vállalja ezt a kötelezettséget, annak semmi keresnivalója nincs Németországban – tette hozzá.

Olaf Scholz kancellár nyilatkozata nyomán a kormány várhatóan már szerdán napirendre tűzi azt a törvénytervezetet, amely a többi között a kiutasítások felgyorsításának menetét tartalmazza. Ezt Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter jelentette be. A miniszter olyan átfogó törvénycsomagról beszélt, amely lehetővé teszi a nagyobb méretű és gyorsabb kiutasításokat. "Akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia országunkat" – idézte a ZDF Nancy Faesert.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×