eur:
386.95
usd:
356.65
bux:
66248.67
2024. február 22. csütörtök Gerzson
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Megvilágosodott a német kancellár: ki kell toloncolni az illegális bevándorlókat

Még saját pártját is meglepte Olaf Scholz azzal, hogy kijelentette: "ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak."

Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet háborúja az elmúlt két hétben háttérbe szorította a menekültek befogadásával kapcsolatos német belpolitikai vitát, ami most újult erővel tört a felszínre. A "kezdeményező" Olaf Scholz kancellár volt, aki a maga részéről eddig szokatlanul határozottan sürgette a bevándorlás korlátozását és az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását. Scholz határozottsága még saját pártjában, az SPD-ben sem talált egyhangú támogatásra, és még kevésbé a koalíciós partner Zöldeknél.

A előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon a a kormánykoalíció pártjai – az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – katasztrofális vereséget szenvedtek. A legfőbb vesztes épp a kancellár pártja, míg a két nyertes a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a bevándorlást a leghatározottabban elutasító Alternativa Németországnak (AfD) párt volt.

A választók mindkét tartományban a kormányt elsősorban liberálisnak tartott menekültpolitikája miatt büntették.

A nagyszámú menekült befogadása, illetve ellátása immár elviselhetetlen terhet ró a német tartományokra.

A választások nyomán a két éve hatalmon lévő koalíció támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent. Elemzők szerint elsősorban ez indította a kancellárt a gyökeres "pálfordulásra".

A Der Spiegelnek adott hét végi nyilatkozatában ugyanis a bevándorlás visszaszorításával és a kitoloncolások sürgetésével kapcsolatosan olyan kifejezéseket használt, amelyeket eddig nem lehetett hallani tőle. A bevándorlás korlátozásával "nem válunk embertelenné" – hangoztatta egyebek között. Mindezt a többi között azzal indokolta, hogy

a korlátozások nélküli bevándorlás veszélyezteti a német szociális államot.

Scholz a kitoloncolások jelentős mértékű felgyorsítása mellett emelt szót. "Ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak" – jelentette ki. "Aki semmilyen indokot nem tud felhozni arra, hogy védelemre van szüksége, és semmilyen kilátással nem rendelkezik a maradásra vonatkozóan, annak menni kell" – hangsúlyozta Scholz. Több alkalommal és gyorsabb ütemben kell élnünk a kitoloncolással – tette hozzá.

Kijelentései miatt bírálta Scholzot a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete, valamint a koalíciós partner Zöldek Pártja is. Az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU vezetői ugyanakkor egyetértettek az általa mondottakkal, sőt ennél is határozottabb fellépést követeltek. Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF közszolgálati rádió és televíziónak nyilatkozva a menekültpolitikát a közel-keleti háborúval, illetve Izrael biztonságával kapcsolta össze.

A pártelnök szerint véget kell vetni a menekültek gyors honosításának.

A jövőben szerinte csak azokat lehetne honosítani, akik "elismerik Izrael létezési jogát".

A CDU és a CSU a kormánykoalíciótól eltérően a menekültek integrációját tartja elsődlegesnek, és csak ezután lehet szó honosításról – jelentette ki. Ez utóbbi előfeltételei közé kell tartoznia annak is, hogy a szóban forgó személy hitet tegyen Izrael biztonsága mellett. "Ez végső soron német államérdek is" – hangsúlyozta Friedrich Merz. Aki nem vállalja ezt a kötelezettséget, annak semmi keresnivalója nincs Németországban – tette hozzá.

Olaf Scholz kancellár nyilatkozata nyomán a kormány várhatóan már szerdán napirendre tűzi azt a törvénytervezetet, amely a többi között a kiutasítások felgyorsításának menetét tartalmazza. Ezt Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter jelentette be. A miniszter olyan átfogó törvénycsomagról beszélt, amely lehetővé teszi a nagyobb méretű és gyorsabb kiutasításokat. "Akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia országunkat" – idézte a ZDF Nancy Faesert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.22. csütörtök, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

A nyugati szövetségesek a háború eleje óta nem képesek megfelelően ellátni Ukrajnát a megígért mennyiségű fegyverrel, ez pedig egyre kritikusabb helyzetet teremt a frontvonalakon – írja az orosz állami TASZSZ. Az uniós nagykövetek szerdai megbeszélésén patthelyzet alakult ki az Európai Békekeret (EPF) további 5 milliárd euróval történő kiegészítéséről és egy Ukrajnának külön erre a célra szánt ugyanekkora alap létrehozásáról. A „francia-német blokád” egyelőre megbénította az egyeztetéseket. Németország nyitott a kompromisszumra, rugalmasságot javasolva, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú adományait részben beszámítsák az EPF-alaphoz való hozzájárulásokba. Franciaország viszont kitart amellett, hogy az európai fegyvergyártóktól vásároljanak új eszközöket a tagállamok – derül ki a Politico beszámolójából. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×