Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
318.47
bux:
0
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Megvilágosodott a német kancellár: ki kell toloncolni az illegális bevándorlókat

Még saját pártját is meglepte Olaf Scholz azzal, hogy kijelentette: "ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak."

Izrael és a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet háborúja az elmúlt két hétben háttérbe szorította a menekültek befogadásával kapcsolatos német belpolitikai vitát, ami most újult erővel tört a felszínre. A "kezdeményező" Olaf Scholz kancellár volt, aki a maga részéről eddig szokatlanul határozottan sürgette a bevándorlás korlátozását és az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását. Scholz határozottsága még saját pártjában, az SPD-ben sem talált egyhangú támogatásra, és még kevésbé a koalíciós partner Zöldeknél.

A előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az október elején tartott bajorországi és hesseni tartományi választásokon a a kormánykoalíció pártjai – az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – katasztrofális vereséget szenvedtek. A legfőbb vesztes épp a kancellár pártja, míg a két nyertes a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a bevándorlást a leghatározottabban elutasító Alternativa Németországnak (AfD) párt volt.

A választók mindkét tartományban a kormányt elsősorban liberálisnak tartott menekültpolitikája miatt büntették.

A nagyszámú menekült befogadása, illetve ellátása immár elviselhetetlen terhet ró a német tartományokra.

A választások nyomán a két éve hatalmon lévő koalíció támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent. Elemzők szerint elsősorban ez indította a kancellárt a gyökeres "pálfordulásra".

A Der Spiegelnek adott hét végi nyilatkozatában ugyanis a bevándorlás visszaszorításával és a kitoloncolások sürgetésével kapcsolatosan olyan kifejezéseket használt, amelyeket eddig nem lehetett hallani tőle. A bevándorlás korlátozásával "nem válunk embertelenné" – hangoztatta egyebek között. Mindezt a többi között azzal indokolta, hogy

a korlátozások nélküli bevándorlás veszélyezteti a német szociális államot.

Scholz a kitoloncolások jelentős mértékű felgyorsítása mellett emelt szót. "Ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak" – jelentette ki. "Aki semmilyen indokot nem tud felhozni arra, hogy védelemre van szüksége, és semmilyen kilátással nem rendelkezik a maradásra vonatkozóan, annak menni kell" – hangsúlyozta Scholz. Több alkalommal és gyorsabb ütemben kell élnünk a kitoloncolással – tette hozzá.

Kijelentései miatt bírálta Scholzot a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete, valamint a koalíciós partner Zöldek Pártja is. Az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU vezetői ugyanakkor egyetértettek az általa mondottakkal, sőt ennél is határozottabb fellépést követeltek. Friedrich Merz, a CDU elnöke a ZDF közszolgálati rádió és televíziónak nyilatkozva a menekültpolitikát a közel-keleti háborúval, illetve Izrael biztonságával kapcsolta össze.

A pártelnök szerint véget kell vetni a menekültek gyors honosításának.

A jövőben szerinte csak azokat lehetne honosítani, akik "elismerik Izrael létezési jogát".

A CDU és a CSU a kormánykoalíciótól eltérően a menekültek integrációját tartja elsődlegesnek, és csak ezután lehet szó honosításról – jelentette ki. Ez utóbbi előfeltételei közé kell tartoznia annak is, hogy a szóban forgó személy hitet tegyen Izrael biztonsága mellett. "Ez végső soron német államérdek is" – hangsúlyozta Friedrich Merz. Aki nem vállalja ezt a kötelezettséget, annak semmi keresnivalója nincs Németországban – tette hozzá.

Olaf Scholz kancellár nyilatkozata nyomán a kormány várhatóan már szerdán napirendre tűzi azt a törvénytervezetet, amely a többi között a kiutasítások felgyorsításának menetét tartalmazza. Ezt Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter jelentette be. A miniszter olyan átfogó törvénycsomagról beszélt, amely lehetővé teszi a nagyobb méretű és gyorsabb kiutasításokat. "Akinek nincs tartózkodási joga, annak el kell hagynia országunkat" – idézte a ZDF Nancy Faesert.

Címlapról ajánljuk
Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Vészhelyzet alakulhat ki az iskolák előtt. Ugyanis a szülő főleg a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, akkor éppen az iskola előtti száz méteres szakasz válik a reggeli közlekedés legveszélyesebb részévé – mondta el az InfoRádiónak az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője, Czinger Erik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

A 20–29 éves magyarok foglalkoztatási rátája 2025-ben már nagyjából az uniós átlag szintjén állt, a fiatalok mégis átlagosan 27,3 évesen költöztek el otthonról, vagyis egy évvel később, mint az EU-ban. Ez arra utal, hogy a „kényelmes mamahotel” önmagában aligha magyarázza a késői önállósodást: a Portfolio számítása szerint Budapesten egy 75 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 13,5 évnyi, teljes egészében félretett nettó átlagkeresetre lenne szükség, és több vidéki centrumban is 10 év körül jár ez az érték. A fiatalok elköltözését így egyre kevésbé a munkalehetőségek hiánya, sokkal inkább a lakáspiacra való belépés magas költsége késlelteti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×