A résztvevők mind sikeresnek ítélték a G20-ak hétvégi, újdelhi csúcstalálkozóját, a szombaton kiadott zárónyilatkozatban azonban tartózkodtak attól, hogy nyíltan elítéljék Oroszország ukrajnai háborúját. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint sikerült elhárítaniuk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy „ukránosítsák” a találkozó napirendjét. Ukrajna, amely nem kapott meghívót az indiai tanácskozásra, élesen bírálta a zárónyilatkozatot. Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a dokumentum mutatja, hogy a nemzetközi jogot meg kell őrizni és azt Oroszországnak is tiszteletben kell tartania. Németország és Nagy-Britannia is egyaránt méltatta a nyilatkozatot.

Szivák Júlia azt mondta az InfoRádióban, Indiának az a célja – és erre is megfelelő alkalom volt a hétvégi csúcstalálkozó –, hogy a nemzetközi párbeszédek a déli országokra koncentrálódjanak. Hozzátette: Újdelhi ezt figyelembe véve nagy sikert ért el, ami egészen meglepő annak ismeretében, hogy mekkora konfliktusok uralják a nemzetközi környezetet, az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket és milyen véleménykülönbségek vannak a nagy országcsoportok között.

A szakértő szerint a házigazda sikere abban is tetten érhető volt, hogy hangsúlyosan

előtérbe tudta helyezni a fejlődő országok különböző problémáit, az élelmezésbiztonságot, valamint a fenntartható fejlődést is.

Meglepőnek nevezte azt is, hogy a tanácskozás végén minden résztvevő aláírt egy közös deklarációt, így sikerült konszenzusra jutniuk azzal kapcsolatban, hogy miről is szól valójában egy ilyen találkozó.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is sikeresnek nevezte a csúcsot. Mint fogalmazott, a G20-csoport képviselői nem bírálták nyíltan Oroszországot a háború miatt. Az orosz vezetésnek imponált, hogy India nem hívta meg Ukrajnát a mostani tanácskozásra, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt időszakban több nemzetközi konferencián is felszólalt. Szivák Júlia szerint az ukrán vezetők mostani mellőzéséhez az vezethetett, hogy India „különleges kapcsolatot ápol” az oroszokkal is. A dél-ázsiai ország ugyanakkor szintén fontos szövetségese az Egyesült Államoknak is, azaz igyekszik több helyen is jó pontokat szerezni.

A szakértő véleménye szerint India képes egyfajta stratégiai autonómiát megvalósítani, ami sok szempontból komoly előnyöket biztosít számára.

Éppen emiatt „India vezetésével nagyon óvatosan kerültek szóba a háborút érintő témák. Nyilván Ukrajna szövetségesei előzetesen ígéreteket tettek arra, hogy fel fogják hozni ezeket a kérdéseket és mindenképpen szó lesz ezekről, a zárónyilatkozatba azonban egy ENSZ-hangulatú megfogalmazás került” – fogalmazott.

Szivák Júlia ezzel arra utalt, hogy csak azt írták bele a deklarációba, hogy egy ország területi szuverenitását erővel senki sem fenyegetheti, ami azonban bizonyos szempontból illeszkedik az orosz vezetés narratívájába is. A PPKE tanársegédje megjegyezte: Olaf Scholz német kancellár is azt nyilatkozta hétvégén, sikeres egyeztetéseken vannak túl, ez pedig „egy üzenet lehet az orosz diplomácia számára is.”

Új megállapodás született Kína kihagyásával

Joe Biden amerikai elnök hétvégén azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát, miközben Li Csiang kínai miniszterelnök arról beszélt, hogy a Kína és az Európai Unió közötti együttműködést erősebbé kellene tenni, Kína gazdasági fejlődése pedig lehetőségeket jelent Európának és a világnak, nem pedig veszélyeket. Szivák Júlia meglátása szerint Kína általában „óvatos résztvevője” ezeknek a csúcsoknak, most azonban lényeges kérdés, hogy mi lesz a válasza arra, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és India prominens képviselői Újdelhiben bejelentették,

új konnektivitási útvonal, India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó jön létre.

Utóbbi vasúti, hajózási, energetikai és digitális összeköttetések révén egyfajta alternatívája lehet a kínai Övezet és út nagyszabású ingatlanfejlesztési programnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, megjegyezve, hogy csak a vasúti összeköttetés 40 százalékkal gyorsítaná fel az EU és India közötti kereskedelmet.

A Fehér Ház közleménye szerint az új útvonal segíti majd a kereskedelem és a gyártás ösztönzését, valamint az élelmiszer-biztonság és az ellátási láncok megerősítését. Az együttműködő felek célja, hogy a partnerek – köztük a magánszektor képviselői – új beruházásokat indítsanak el és új, minőségi munkahelyek jöjjenek létre.

Szivák Júlia szerint a hétvégi bejelentés is azt mutatja, hogy India megpróbál Kína „ellensúlyaként” működni, de jelen helyzetben ez nem fenyegeti Kína gazdasági pozícióit, különösen úgy, hogy India és Kína között is nagyon jelentős gazdasági kapcsolatok vannak.