Ukrajnában a civil lakosság életét egy teljesen hétköznapi árucikk hiánya is megkeseríti az orosz invázió óta: ez az ablaküveg – írja a Telex.

A becslések szerint nagyjából másfél millió ház sérült vagy semmisült meg, és az Ukrán Építőanyag-ellátási Szövetség úgy számol, az újjáépítéshez akár 750 millió négyzetméternyi üvegre is szükség lehet – ez Budapest területének a másfélszerese. 2023-ban 11,2 milliárd négyzetméternyi síküveg kerül forgalomba a világon, az ukrán helyreállítás üvegigénye ennek már most is 6-7 százalékát tenné ki. És bár az előrejelzések szerint az üveggyártás globálisan évi 5 százalékkal nő, nyilvánvaló, hogy Ukrajna teljes újraüvegezése még hosszú évekbe telik.

A háborúban rengeteg ablak törik ki, és a nyári időszak után egyre inkább szükség lenne a még használható ingatlanokban a nyílászárók pótlására. A farostlemez és kartonpapír sötét és kevéssé szigetel, az üres keretekre szigszalagozott folpack pedig világos ugyan, de még kevésbé szigetel. Márpedig – különösen a front közelében – amúgy is akadozó energiaellátás miatt a szigetelés különösen fontos; a hidegebb hónapokra ezért sokan az általában kicsi és ablaktalan, azaz befűthető fürdőszobát léptették elő ideiglenes hálószobává.

Az ablakhiány átmeneti megoldására egy angol PhD-hallgató egy gyorsan kivitelezhető, könnyű, törésbiztos, jól szigetelő, és a fényt valamennyire áteresztő ideiglenes konstrukcióval rukkolt elő. E szerint a keretet polifoam csőhéjjal burkolt PVC-csövekből kell összeszigszalagozni, erre kerül rá több réteg polietilén fóliaréteg, majd a kész ablaktáblát simán rá lehet ragasztani az ablakkeretre. Az így elkészült ablaktáblák csak egy kicsit olcsóbbak az üvegnél, de legalább egy detonációtól még nem robbannak ki a keretükből, és néhány évig egyben is maradnak.

Csakhogy több tízezernyi ideglenes plasztikablak sem jelentene valódi megoldást az eleve gigászi feladat elé néző ukrán építőipar számára. Ukrajna szovjet időkből örökölt tíz üveggyárából egyetlenegy maradt, az is a 2014-ben nagyrészt megszállt Luhanszk megye területén található, és az ország üvegellátása teljes mértékben az orosz és fehérorosz importtól függött, amit értelemszerűen lehetetlen volt fenntartani. Kijev kétségbeesetten próbál saját gyártókapacitáshoz jutni; egy üveggyár építése már elkezdődött, két másik üzemhez pedig az Európai Uniótól várnak támogatást.