Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Picture of conventionnal missile warheads, Russian made, on a rocket launcher, orientated towards a blue sky. A warhead is the explosive or toxic material that is delivered by a missile, rocket, or torpedo. It is a type of bomb.
Nyitókép: BalkansCat/Getty Images

Nukleáris fegyvert vinne az USA brit földre - dörgedelmesen reagált Moszkva

Az Egyesült Államok számos európai országban tárol nukleáris fegyvereket, és Oroszország szerint most Nagy-Britanniába telepítene belőlük.

Érdekes tétel tűnt fel az amerikai légierő 2024-es költségvetésében: a jelek szerint az USA egy beruházást tervez az Egyesült Királyságban a RAF lakenheath-i bázisán, amire a büdzsé tételeiben a nukleáris biztonsági és védelmi beruházásokra használt zsargonnal hivatkoztak. Az oroszok szerint ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház 15 év után ismét atomfegyvereket telepítene brit földre - írta a The Guardian alapján a vg.hu.

A hír kapcsán az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy Moszkva az ukrajnai háború eszkalációjának tekinti, ha az Egyesült Államok ismét nukleáris fegyvereket küld Nagy-Britanniába. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy minden ilyen lépésre ellenintézkedésekkel fognak válaszolni.

"Ha ez a lépés valaha is megtörténik, azt eszkalációnak fogjuk tekinteni. A cél az, hogy az európai országokból az összes nukleáris fegyver eltűnjön és nem az, hogy Washington még többet szállítson" – mondta Maria Zakharova.

Az USA több európai országban is tárol nukleáris bombákat, így Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban (és egyébként a törököknél is van készletük).

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×