Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a különböző újjáépítési forrásokhoz – 6,51 milliárd euró úgynevezett juttatásról van szó, amit az Európai Unió ad, illetve 3,49 milliárd eurónyi hitelről –, ahhoz úgynevezett szupermérföldköveket kell teljesítenünk – eredetileg 27-et, de a számuk mára 24-re csökkent, viszont bejött 127 „apró” mérföldkő – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán, aki szerint a laikusok számára ezek érthető módon nehezen követhetők.

Olyan mérföldkövekről van szó, amelyeket a magyar kormánynak teljesítenie kell, részben jogalkotási folyamatoknak az eredményeképpen, részben intézményeknek a létrehozása, működtetése révén, és nem utolsó sorban a működtetés után az elszámoltathatóság, a gyakorlatba való átültetés és a beszámolási kötelezettség is a magyar kormányra hárul – sorolta. Ugyanakkor nem egyoldalú a folyamat, hiszen számtalan olyan kérdés van, ami uniós hatáskörbe tartozik, vagyis az Európai Uniónak ezeket ellenőriznie kell, és utána véleményt kell mondania, hogy valóban megvalósultak-e.„Tehát azt lehet mondani, hogy egy »labda pattog« majd az elkövetkezendő időszakban a magyar kormány, illetve az Európai Unió intézményei között” – fogalmazott.

Az április 12-i választások után nem sokkal Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen tárgyalt, megegyezve a menetrendről. Hogy mit sikerült ebből teljesíteni, és hogy mire van még esély a következő napokban, azzal kapcsolatban az egyetemi docens elmondta: a legkorábbi siker a négy igazságügyi szupermérföldkőhöz kapcsolódik, amiket Magyarország gyakorlatilag teljesített:

• az Országos Bírói Tanácsnak a megerősítése,
• a Kúria ítélkezési függetlenségének védelme,
• az előzetes döntéshozatali eljárás biztosítása és
• a bírói áthelyezések és eljárások átláthatósága.

Ugyancsak sikerként könyvelhető el, amivel kapcsolatban az Európai Bizottság lényegében zöld lámpát adott, a vagyonnyilatkozati szabályok bevezetése, a közbeszerzéssel kapcsolatos átláthatósági jogszabályok meghozatala és bevezetése, illetve ide tartoznak bizonyos adójogi és energetikai intézkedések. Értékelés alatt van még azonban a korrupcióellenes intézményi követelményeknek való megfelelés, a magyar kormány által létrehozott intézmények tényleges működőképességének a vizsgálata, a közbeszerzéssel kapcsolatos különböző eredménymutatók bevezetése – itt egy audit kontrollrendszer kialakítása van soron –, illetve a kekvákkal kapcsolatban az intézményi követelmények megvalósítása – sorolta a szakértő.

A magyar kormánynak ezeket nem csak jogszabályi szinten kell létrehoznia, hanem „készre kell jelentenie”, majd pedig az Európai Bizottságnak egy vizsgálati folyamatban értékelnie kell. Bizonyos elemeiről ennek a folyamatnak az Európai Unió bizonyos elektronikus rendszereibe kell majd adatokat szolgáltatni, amiket aztán az Európai Uniónak érdemben értékelnie kell, és utána lehet majd jelenteni az Európai Tanács felé a mérföldkövek teljesülését. Akkor kezdődhetnek el a kifizetések – összegezte Gálik Zoltán.

A májusi megállapodás értelmében 10 milliárd euró a helyreállítási alapból érkezne, további 6,4 milliárd euró pedig a kohéziós alapokból. A határidőkkel, illetve a tervezett magyar fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott, hogy ez egy összetett kérdés, ugyanis többfajta eljárás indult Magyarország ellen: egyrészt az úgynevezett feltételességi eljárások, másrészt a jogállamisági eljárások. Az Európai Unió a 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrás bizonyos részének lehívását a feltételességhez kapcsolta, de emellett kohéziós források is felfüggesztésre kerültek.

A pénzek egyrészt nagy infrastrukturális beruházásokra, energetikai intézkedésekre használhatók fel, amelyek esetében nem a kisvállalkozóknak, hanem inkább a nagy állami vállalatoknak lesz majd lehetősége arra, hogy bekapcsolódjanak a magyar gazdaságnak az újjáépítésébe – jegyezte meg az egyetemi docens, hozzátéve: ezt követhetik azok a források, amelyeknek már a hagyományos európai források struktúráját igénybe vevő felhasználói közösség lesz a célközönsége.

Jelenleg a politikai jogalkotási értelemben nagyon előre haladott a folyamat, de az értékelési értelemben még korai lenne azt mondani, hogy megvan minden pénz, hiszen a kontroll folyamatok, az intézményi működésre vonatkozó különböző mérföldkövekhez kapcsolódó bizonyítékok valóságának a bemutatása még hátra van. Ahogyan a pénzek konkrét lehívása is, aminek különböző technikai problémái még azért felmerülhetnek. De már „fordult ez a kerék, és most már nem azt kell vizsgálni, hogy egyáltalán elérünk-e oda, hanem arra kell koncentrálni, hogy a különböző források maradéktalanul lehívhatók legyenek” – emelte ki Gálik Zoltán.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.