eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Li Csiang újonnan megválasztott kínai miniszterelnök beszél a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülésének végén tartott sajtótájékoztatón a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. március 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Reuters/Florence Lo

Üzenetértékű kínai döntés Indiával kapcsolatban

Nem vesz részt a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport indiai csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök, helyette Li Csiang miniszterelnök vezeti a kínai delegációt - közölte a kínai külügyminisztérium. Ezzel elmarad a Hszi–Biden találkozó is.

"Az Indiai Köztársaság kormányának meghívására Li Csiang, az Államtanács miniszterelnöke részt vesz a szeptember 9. és 10.-én az indiai Újdelhiben tartandó 18. G20-csúcstalálkozón" - olvasható a minisztérium honlapján közzétett közleményben.

Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Kína reméli, hogy a csúcstalálkozó megszilárdítja a konszenzust, bizalmat közvetít és előmozdítja a fejlődést.

Kína és India viszonyát a megoldatlan területi és határkérdések, illetve folyamatos geopolitikai rivalizálás jellemzi.

1962-ben egy hónapig tartó villámháború tört ki a két ország között, majd legutóbb 2020 májusában közelharc tört ki kínai és indiai katonák között; akkor húsz indiai és legkevesebb négy kínai katona halt meg.

A közelmúltban a két ország ellehetetlenítette egymás tudósítóit, idén augusztusban India pedig megtiltotta a katonai drónok gyártóinak, hogy kínai alkatrészeket használjanak.

A kínai döntés egyben azt is jelenti, hogy elmarad Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping talákozója. A két szuperhatalom vezetője legközelebb novemberben találkozhat rendezvényen. A találkozóra többen azért számítottak, mert a két ország az elmúlt időszakban megpróbálta stabilizálni a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek miatt mélypontra került kapcsolatait.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×