Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Csandraján-3 indiai űrhajó holdra szállását ünneplik egy gauháti iskola tanulói 2023. augusztus 23-án. Az űrhajó sikeresen leszállt a Hold déli sarkának térségében, és ezzel - az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína -  után India lett a negyedik ország, amely űreszközt juttatott a Hold felszínére.
Nyitókép: MTI/AP/Anupam Nath

Tényleg "túlszülte" már India Kínát, Afrika népesedési robbanásban

Ma még a Föld-lakók csaknem 18 százaléka kínai, 2050-re viszont "már csak" 13 százaléka lesz, elsősorban azért, mert a születési ráta szerinti világranglista első 15 helyén kivétel nélkül afrikai ország áll. Ugyanennyi országban él jelenleg 100 milliónál több lakos, de ez a "klub" 2050-re 17-re nő, az egyik csatlakozó ország ugyancsak afrikai. Ukrajna ürül.

Idén áprilisban a Worldometers statisztikai portál népesedési adatai alapján az Infostart kiszámolta, hogy szeptember 5-én "szüli túl" a Föld második legnépesebb országa, India az elsőt, Kínát. A következő hónapokban azonban felpörögtek az események, és a már csaknem 8,06 milliárd Föld-lakó közül 5,2 millióval több az indiai, mint a kínai.

Áprilisban még az sem volt egyértelmű, hogy Kína népessége csak lassulva növekszik, vagy már csökkenő tendenciában van-e, ez a kérdés is eldőlt, mert az ENSZ által vezetett adatsor is azt mutatja, 45 másodpercenként egy fővel csökken az 1,425 milliárdos lakosság – a termékenységi arányszám hazánkénál is jelentősen kisebb, 1,15 –, míg az épp Holdra szálló India lélekszáma bő két másodpercenként növekszik eggyel, és lassan 1,431 milliárdos lesz.

A tendencia alapján India lélekszáma sem növekszik a "végtelenségig", 1984 óta folyamatosan csökken a termékenységi arányszám – legalábbis így volt 2022-ig, mióta 70 millióval nőtt az emberek száma a Földön –, de még így is elég a népességnövekedéshez.

Ami a "többieket" illeti, ez a két ország tagja csak a "milliárdosok klubjának", van rajtuk kívül viszont még 13 ország, amelyet legalább 100 milliónyian laknak:

  • USA
  • Indonézia
  • Pakisztán
  • Nigéria
  • Brazília
  • Banglades
  • Oroszország
  • Mexikó
  • Etiópia
  • Japán
  • Fülöp-szigetek
  • Egyiptom
  • Kongó

A Worldometers 2050-re szóló prognózisa szerint

Nigéria fellép a harmadik helyre,

Tanzánia és Vietnam pedig csatlakozik a "tizenötökhöz".

A portál 234 országot sorol fel, amely adatokat szolgáltat – 518-519 fővel a sor végén áll a Vatikán, lélekszáma nagyjából stagnál. A "legszaporább" talán meglepő módon Szíria volt – a lélekszám éves növekedése 4,98 százalékos –, Ukrajnában viszont a gyermekvállalási kedv a 0-hoz konvergál, 7,45 százalékkal csökkent a népessége egyetlen év alatt. Abszolút értékben ezen a skálán is India a király, egy év alatt egymillióval több indiai lett, mint ahányan Magyarországon élnek.

És ha már Magyarország:

  • népességszámot tekintve a 93. helyen áll
  • éves lélekszámváltozás alapján a 94.
  • 32 országban magasabb az átlagéletkor, mint nálunk (42 év) – itt Monaco vezet 54 évvel.

Érdekes még egy pillantást vetni a születési rátára, az e szerinti "ranglista" azt mutatja, hol történik jelenleg népességrobbanás:

  • Niger
  • Kongó
  • Csád
  • Szomália
  • Mali
  • Közép-afrikai Köztársaság
  • Nigéria
  • Angola
  • Burundi
  • Benin
  • Tanzánia
  • Burkina Faso
  • Mozambik
  • Gambia
  • Uganda

És csak 15 afrikai ország után következik Afganisztán.

2050-re egyébként a statisztikai előrejelzés szerint 9,71 milliárd ember él majd a Földön, és 17 százalékuk lesz indiai, 13 százalékuk pedig kínai – mindkettő 18 körüli százalékos értékről csökken addigra erre a két számra, mégpedig Afrika népességének "javára".

A Föld népességének drasztikus és gyors megugrását szemlélteti az alábbi videó. A képeken a sárga körök 1 millió fős népességet jelentenek, az alsó idővonal fölötti körökben pedig a Föld főbb történelmi, illetve a népességszámot befolyásoló eseményei bukkannak fel körökben. Az Amerikai Természettudományi Múzeum illusztrációja szerint még ebben az évszázadban 10 milliárd körül tetőzhet az emberiség népessége, és azután ismét csökkenésbe kezd.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×