Még érvényes az Európai Unió tagországaiban tartózkodó, több mint négymillió ukrán menekült számára biztosított úgynevezett védelmi státusz. Német szakértők, illetve tekintélyes menekültügyi szervezetek azonban már most sürgetik a jövő márciusban lejáró státusz meghosszabbítását, valamint az integrációs költségek nagy részének uniós, illetve szövetségi "átvállalását". Különös tekintettel arra, hogy a csaknem másfél éve tartó, Oroszország által indított háború áldozatainak száma mellett, várhatóan az országot elhagyó menekültek száma is növekedni fog.
Az Európai Unió statisztikai hivatala legutóbb júliusban tette közzé a menekültek státuszára vonatkozó jelentését. Az Eurostat szerint a 2022. február 24-én Oroszország által indított háború kezdetétől 2023 május végéig végéig
4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamelyik tagállamában.
Az úgynevezett védelmi státusz a menekülteknek biztosítja egyebek mellett, hogy egészségügyi ellátásban részesülhetnek, munkát vállalhatnak, gyermekeik pedig iskolába járhatnak.
A júliusi Eurostat-jelentés utalt arra is, hogy a legtöbb menekült számára Németország biztosított ilyen státuszt, szám szerint több mint egymillió-százezret. Németország után Lengyelország és Csehország következett.
Német szakértők és mindenekelőtt Németország legnagyobb menekültügyi szervezete, a PRO ASYL egyaránt sürgették, hogy a háborús menekültek számára biztosított ideiglenes státusz tartós és hivatalos meghosszabbítására van szükség.
A Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva az 1986-ban alapított, csaknem 20 ezer tagú szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek mielőbb meg kell hozniuk az erre vonatkozó döntést. Több más idézett szakértővel együtt úgy vélekedett. hogy a jövőre vonatkozó gyors döntésre a menekültek biztonsága és a megfelelő előkészületek érdekében van szükség. A PRO ASYL szerint csakis a státusz meghosszabbítása jelenthet megoldást, minden más javaslat "abszurd" lenne, különös tekintettel a háború fejleményeire.
Hasonlóan foglalt állást az ország legnagyobb bevándorlási hatóságának igazgatója is. A lapnak nyilatkozva Engelhard Mazanke mielőbbi gyors döntést sürgetett. Szerinte hatósága számára is kötelező érvényű megoldásra lenne szükség, amely biztosítja a menekültek védelmi státuszát 2024 márciusa után is. A Németországban tartózkodó ukrán menekülteknek ezt már most, előzetesen "tudniuk kell" – vélekedett. Ez azért is magától értetődő, mert az érintetteknek a többi között lakhatási jogosultságra van szükségük a tartózkodási engedély meghosszabbításához.
Csatlakozott mindehhez a Német Városok Szövetsége is. A városoknak sürgősen biztosítékot kell kapniuk arra vonatkozóan, hogy az ukrán menekültek védelmi státuszát tartósan meghosszabbítják, ami egyben a szükséges jogbiztonságot is szavatolja. A javasolt hosszabbítás egyidejűleg a külföldiekkel foglalkozó bevándorlási hatóságok hivatali terheit is csökkentené – hangoztatta a Német Városok Szövetségének vezetője.
Egyidejűleg hangsúlyozta azt is, hogy a menekültek növekvő száma miatt "automatikusan" növelni kell a városoknak juttatott szövetségi pénzügyi hozzájárulásokat, valamint biztosítani kell az integrációs költségek tartó finanszírozását is. A német városok készsége változatlan arra vonatkozóan, hogy az ukrán menekültek számára védelmet és segítséget nyújtsanak – hangoztatta a szövetség ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta
Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a német városok egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek a menekültek elszállásolását, illetve ellátását illetően.
Az Európai Unió Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán aktiválta az úgynevezett ideiglenes védelmi státusz irányelveit. Ez előirányozza, hogy egy nagy menekülthullám esetén az érintettek számára gyorsan és bürokráciától mentesen tartózkodási jogot biztosítsanak. Mindezt eddig két alkalommal hosszabbították meg automatikusan hat-hat hónappal. Az utóbbi 2024. március 4-ig szól. Az újabb, immár harmadik hosszabbításról az uniós belügyminisztereknek az Európai Bizottság vonatkozó javaslata nyomán kell majd dönteniük.
