Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
336.91
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Szevasztopol, 2014. április 1.Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájához tartozó Tarantul-III-as hadihajója, mielőtt elhagyja a krími Szevasztopol kikötőjét 2014. április 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Erős üzenet: Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val

James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka szerint a NATO nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja az ukránok gazdaságát.

A Magyar Nemzet a Politico összeállítása alapján arról ír, hogy a NATO egyik volt európai főparancsnoka, James Stavridis a NATO flottájának a fekete-tengeri bevetése mellett érvelő nyilatkozatot tett.

„Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azzal, hogy nemzetközi vizeken is tartóztat fel hajókat, és gazdaságilag is próbál nyomást helyezni Ukrajnára” – fogalmazott a Politico brüsszeli hírportálnak James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka. Mint hozzátette: az olyan tengeri eszkalációk, mint a vasárnap elfoglalt török hajó esete, arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak azért, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság megbénítását.

A nyilatkozat előzményeként kedden az orosz védelmi minisztérium fekete tengeri flottája figyelmeztető lövésekkel tartóztatta fel a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt.

Stavridis szerint az oroszoknak a hajórakományokat ellenőrző eljárása a kalózkodással egyenértékű.

„Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni” – fogalmazott a szövetség korábbi európai főparancsnoka. Szerinte a politikai és katonai szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel vagy hadihajóival kísérve.

Mint ismeretes, a Fekete-tengeren a múlt hónapban nőtt meg újra drámaian a feszültség, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ENSZ gabonaegyezményét, amely lehetővé tette Kijev – és Moszkva számára – a gabonatermékei eljuttatását a világpiacokra, ezzel alacsonyabban tartva az árakat és segítve afrikai és ázsiai országok élelmezését.

A Kreml az egyezmény lejártát követően röviddel arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontoknak is tekintheti. Sőt, egyes jelentések szerint mintegy hatvanezer tonna élelmiszert semmisített meg az ukrán gabonaraktárakat ért támadásaival. De olyan Duna-menti ukrán kikötőkbe is indított rakétatámadásokat, amelyek NATO-tagállam közelében vannak.

Kijev „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket, sőt egy orosz tartályhajó ellen dróntámadást is intézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban ígéretet tett arra, hogy a szövetség „fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal”.

Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×