eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Szevasztopol, 2014. április 1.Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájához tartozó Tarantul-III-as hadihajója, mielőtt elhagyja a krími Szevasztopol kikötőjét 2014. április 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Erős üzenet: Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val

James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka szerint a NATO nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja az ukránok gazdaságát.

A Magyar Nemzet a Politico összeállítása alapján arról ír, hogy a NATO egyik volt európai főparancsnoka, James Stavridis a NATO flottájának a fekete-tengeri bevetése mellett érvelő nyilatkozatot tett.

„Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azzal, hogy nemzetközi vizeken is tartóztat fel hajókat, és gazdaságilag is próbál nyomást helyezni Ukrajnára” – fogalmazott a Politico brüsszeli hírportálnak James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka. Mint hozzátette: az olyan tengeri eszkalációk, mint a vasárnap elfoglalt török hajó esete, arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak azért, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság megbénítását.

A nyilatkozat előzményeként kedden az orosz védelmi minisztérium fekete tengeri flottája figyelmeztető lövésekkel tartóztatta fel a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt.

Stavridis szerint az oroszoknak a hajórakományokat ellenőrző eljárása a kalózkodással egyenértékű.

„Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni” – fogalmazott a szövetség korábbi európai főparancsnoka. Szerinte a politikai és katonai szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel vagy hadihajóival kísérve.

Mint ismeretes, a Fekete-tengeren a múlt hónapban nőtt meg újra drámaian a feszültség, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ENSZ gabonaegyezményét, amely lehetővé tette Kijev – és Moszkva számára – a gabonatermékei eljuttatását a világpiacokra, ezzel alacsonyabban tartva az árakat és segítve afrikai és ázsiai országok élelmezését.

A Kreml az egyezmény lejártát követően röviddel arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontoknak is tekintheti. Sőt, egyes jelentések szerint mintegy hatvanezer tonna élelmiszert semmisített meg az ukrán gabonaraktárakat ért támadásaival. De olyan Duna-menti ukrán kikötőkbe is indított rakétatámadásokat, amelyek NATO-tagállam közelében vannak.

Kijev „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket, sőt egy orosz tartályhajó ellen dróntámadást is intézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban ígéretet tett arra, hogy a szövetség „fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal”.

Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×