A német parlament a nyári szünet előtti utolsó ülésének egyik napirendi pontja a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló terminálok létesítésének felgyorsítása. Különös aktualitást ad ennek, hogy a következő ilyen terninált a Balti-tengeri Rügen szigetén, Mukran kikötőjében tervezik. Problémát okoz azonban, hogy a sziget "házigazdája", Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány környezetvédelmi és idegenforgalmi okokból is tiltakozik a terminál létesítése ellen.

A Deutsche ReGas nevű energetikai vállalkozás beruházásában a balti-tengeri Lubminnál épített, úgynevezett úszó terminált január elején avatta fel Olaf Scholz kancellár. Ez volt a második ilyen terminál, amely cseppfolyósított földgáz fogadására szolgál. A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált létesítenek. Az elsőt 2022 decemberében avatták fel az alsó-szászországi Wilhelmshaven kikötőjében. Az eredeti tervek szerint 2023 végére többségük működhet majd, és kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.

A tervezett mukrani terminál azonban a jelek szerint lakossági és hatósági ellenállásba ütközik. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány kormánya – a szociáldemokrata környezetvédelmi miniszterrel az élen – kifogásolta, hogy a a szövetségi kormány nem teljesítette a régió támogatására tett korábbi ígéreteit, és nem reagált a tartomány javaslataira sem. A miniszter utalt arra, hogy ilyen körülmények között elutasítják a tervet.

A tartomány ugyancsak szociáldemokrata államtitkára a balti-tengeri Binz üdülőhely önkormányzati tanácsának ülésén ismertette a helyi kormányzati hatóságok álláspontját.

A tartományi kormány felismerte, hogy egy ilyen projekt létesítése nem kényszeríthető ki a lakosság akaratával szemben.

Egyidejűleg reményét fejezte ki, hogy a szövetségi kormány is hasonló felismerésre jut.

Az LNG-terminál ellenzői mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy az a környezetvédelmet károsítja, és hátrányosan érinti turizmust az ebből a szempontból rendkívül népszerű Rügen szigetén.

Egyes szakértők ugyanakkor megkérdőjelezik a terminálok szükségességét az energiaellátás biztosítása szempontjából is. A német természetvédelmi szövetség elnöke szerint a terminál évtizedekre "bebetonozza" a környezetet károsító nyersanyagok használatát. Hasonlóan vélekedtek a Német Gazdaságkutató Intézet, valamint a Környezetvédelmi Segélyalap szakértői is, akik szerint a szövetségi kormány a terminálok létesítését a szerintük jövő télen várható gázhiány elleni védekezés szükségességével indokolja.

A tartományi környezetvédelmi miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a helyi hatóságok mégis megadnák az engedélyt, garantálják a törvényes engedélyezési eljárást, az előnyök, illetve a hátrányok alapos mérlegelését.

A Deutsche ReGas úgynevezett úszó terminált épített, amelynek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény. A terminálra tartályhajókon érkező LNG-t ezen a Neptune nevű hajón átalakítják gáz halmazállapotúvá, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe. A terminál kapacitása évi 4,5 milliárd köbméter.

A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.