A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben a múlt hét elején egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.
A történtek nyomán elszabadult a pokol Franciaországban, a tüntetők rendőrkapitányságokra és csendőri laktanyákra támadtak, járműveket, épületeket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. Macron ezt követően döntött németországi látogatásának elhalasztásáról, de egyes hírek szerint kedden mégis csak sor kerülhet a vizitre.
Hétvégi televíziós interjújában a német kancellár elismerte, nem számított arra, hogy Franciaország instabillá válik, a történteket nagyon lehangolónak nevezte. Olaf Scholz elítélte az erőszakos cselekményeket, ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az elnök "biztos kézzel" úrrá lesz a helyzeten.
Több vezető német politikus ugyanakkor a kancellárnál szókimondóbban nyilatkozott. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke egy lapinterjúban úgy értékelte, hogy Franciaország stabilitását fenyegeti veszély. A szociáldemokrata Michael Roth szerint
a tüntető fiatalok "brutális, féktelen, pusztító dühe, amely céltalanul mindenki és minden ellen irányul, szörnyű eszkalációt jelent.
Az államnak határozottan és következetesen kell fellépnie, az emberek biztonsága és az ország stabilitása forog kockán" – jelentette ki.
Andreas Jung, az ellenzéki konzervatív CDU alelnöke, a német–francia parlamenti társaság tagja szerint az erőszak kitörésének fő oka a társadalmi megosztottság. A gazdasági fejlettség ellenére Franciaország mélyen megosztott ország – jelentette ki. Sok francia fiatal fél a jövőtől – értékelte a politikus, aki szerint a kilátástalanság, az integrációs problémák robbanásveszélyes elegyet eredményeznek a külvárosokban. A szélsőségesek pedig minden oldalról csak olajat öntenek a tűzre – tette hozzá.
A német külügyminisztérium a zavargások nyomán "frissítette" utazási, illetve biztonsági tanácsait a Franciaországba utazók számára. Az utazókat arra szólította fel, hogy tájékozódjanak a kialakult helyzetről, és kerüljék a zavargások főbb helyszíneit. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy több városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.
A francia–német kapcsolatok tekintélyes szakértője, Claire Demesmay úgy értékelte, hogy ami Franciaországban történik, az mindenekelőtt a düh és az elkeseredés megnyilvánulása. A német származású francia politológus a ZDF-nek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy a "sárgamellényesek" 2018-ban kezdődött országos tüntetései, csak úgy, mint a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő elnöki tervek ellen tiltakozások mögött egyértelműen politikai követelések álltak.
Az elszabadult haragot ezúttal egy fiatal férfi erőszakos halála váltotta ki, de Demesmay szerint csak a felszínen.
A tüntetőknek nincsenek politikai követeléseik,
őket valójában a fennálló, igazságtalan társadalmi viszonyok miatti mély frusztráció, valamint a "bűnözői vágy", illetve az erőszak alkalmazására való "ijesztő hajlandóság" vitte az utcára. A társadalom megosztott, és a kormánynak meg kell találnia a középutat – vélekedett a politológus, aki szerint az elnök számára rendkívül nagy feladatot jelent majd a bizalom helyreállítása.
Mindennek köze van az oktatáspolitikához, a várospolitikához, a fiatalokkal való törődéshez, a munkahelyteremtéshez – jelentette ki, utalva arra, hogy emellett létezik a bűnözés, de a rendőri erőszak is.