eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
H-6 kínai bombázó tajvani vizek felett. Fotó: Twitter
Nyitókép: Forrás: Twitter

Kínai vadászgépek és bombázók özönlötték el a Tajvani-szorost

Összesen 11 kínai katonai repülőgép lépte át a Tajvani-szoros középvonalát pénteken, azt követően, hogy Washingtonban bejelentették, az Egyesült Államokban zöld utat kapott egy 440 millió dolláros fegyvercsomag tajvani exportja – közölte a tajvani Nemzetvédelmi Minisztérium.

Pénteken a reggeli órákban a szárazföldi kínai hadsereg 24 katonai repülőgépét észlelték a szorosban, ezek közül 11 lépte át a nem hivatalos határvonalat – tájékoztatott közleményében a védelmi tárca, amelyet a CNA tajvani hírügynökség idéz.

A repülők között voltak J-11-es, J-20-es és J-16-os vadászgépek, valamint Su-30-as és H-6-os bombázók.

Tajvani repülőgépek megfigyelési céllal ugyancsak a magasba emelkedtek, a sziget hadserege rádiós figyelmeztetést adott ki, harci légi és tengeri járőrözésre mozgósított, és védelmi rakétarendszereket telepített.

A minisztérium szerint pénteken a kínai haditengerészet 5 hajóját is észlelték Tajvan közelében, de elhelyezkedésükről vagy mozgásukról nem közöltek részleteket.

A történések azt a csütörtöki washingtoni bejelentést követték, amely szerint az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott két fegyvereladási csomagot Tajvannak, köztük egy 332,2 millió dollár értékű csomagot 30 mm-es lőszerre és kapcsolódó felszerelésekre.

A másik csomag lehetővé teszi kerekes harcjárművek pót- és javítóalkatrészeinek, fegyvereknek és a logisztikai támogatás egyéb elemeinek szállítását Tajvannak, 108 millió dollár értékben.

A Tajvanba (Kínai Köztársaság) irányuló amerikai fegyvereladások jóváhagyásának idén ez a második köre, és a tizedik olyan, amelyet Joe Biden elnöksége idején hagytak jóvá.

„Kína határozottan ellenzi az amerikai–tajvani katonai kapcsolatokat és fegyvereladásokat” – reagált pénteken a washingtoni fejleményekre Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Ismételten megállapította, az Egyesült Államoknak be kell tartania az „egy Kína” elvét, és fel kellene hagynia a béke és a stabilitás veszélyeztetésével a Tajvani-szorosban.

A diplomáciai kapcsolatok felvételekor elfogadott, majd azóta többször is megerősített „egy Kína” elv mellett Peking időről időre emlékezteti az Egyesült Államokat a három kínai–amerikai közös nyilatkozatra (1972, 1979, 1982). Ezek mindegyikében leszögezik, hogy Tajvan Kína része, és a legutóbbiban, amely Ronald Reagan elnöksége idején született, az Egyesült Államok kormánya azt is kinyilvánítja, hogy nem törekszik hosszú távú fegyvereladásokra Tajvan számára, sem mennyiségben, sem értékben nem növeli fegyvereladásait oda, mi több: folyamatosan csökkenteni fogja őket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×