Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
H-6 kínai bombázó tajvani vizek felett. Fotó: Twitter
Nyitókép: Forrás: Twitter

Kínai vadászgépek és bombázók özönlötték el a Tajvani-szorost

Összesen 11 kínai katonai repülőgép lépte át a Tajvani-szoros középvonalát pénteken, azt követően, hogy Washingtonban bejelentették, az Egyesült Államokban zöld utat kapott egy 440 millió dolláros fegyvercsomag tajvani exportja – közölte a tajvani Nemzetvédelmi Minisztérium.

Pénteken a reggeli órákban a szárazföldi kínai hadsereg 24 katonai repülőgépét észlelték a szorosban, ezek közül 11 lépte át a nem hivatalos határvonalat – tájékoztatott közleményében a védelmi tárca, amelyet a CNA tajvani hírügynökség idéz.

A repülők között voltak J-11-es, J-20-es és J-16-os vadászgépek, valamint Su-30-as és H-6-os bombázók.

Tajvani repülőgépek megfigyelési céllal ugyancsak a magasba emelkedtek, a sziget hadserege rádiós figyelmeztetést adott ki, harci légi és tengeri járőrözésre mozgósított, és védelmi rakétarendszereket telepített.

A minisztérium szerint pénteken a kínai haditengerészet 5 hajóját is észlelték Tajvan közelében, de elhelyezkedésükről vagy mozgásukról nem közöltek részleteket.

A történések azt a csütörtöki washingtoni bejelentést követték, amely szerint az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott két fegyvereladási csomagot Tajvannak, köztük egy 332,2 millió dollár értékű csomagot 30 mm-es lőszerre és kapcsolódó felszerelésekre.

A másik csomag lehetővé teszi kerekes harcjárművek pót- és javítóalkatrészeinek, fegyvereknek és a logisztikai támogatás egyéb elemeinek szállítását Tajvannak, 108 millió dollár értékben.

A Tajvanba (Kínai Köztársaság) irányuló amerikai fegyvereladások jóváhagyásának idén ez a második köre, és a tizedik olyan, amelyet Joe Biden elnöksége idején hagytak jóvá.

„Kína határozottan ellenzi az amerikai–tajvani katonai kapcsolatokat és fegyvereladásokat” – reagált pénteken a washingtoni fejleményekre Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Ismételten megállapította, az Egyesült Államoknak be kell tartania az „egy Kína” elvét, és fel kellene hagynia a béke és a stabilitás veszélyeztetésével a Tajvani-szorosban.

A diplomáciai kapcsolatok felvételekor elfogadott, majd azóta többször is megerősített „egy Kína” elv mellett Peking időről időre emlékezteti az Egyesült Államokat a három kínai–amerikai közös nyilatkozatra (1972, 1979, 1982). Ezek mindegyikében leszögezik, hogy Tajvan Kína része, és a legutóbbiban, amely Ronald Reagan elnöksége idején született, az Egyesült Államok kormánya azt is kinyilvánítja, hogy nem törekszik hosszú távú fegyvereladásokra Tajvan számára, sem mennyiségben, sem értékben nem növeli fegyvereladásait oda, mi több: folyamatosan csökkenteni fogja őket.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×