A lázadástól a visszavonulásig 24 óra sem telt el, a Wagner csoport felkelése azonban így is feltárta a putyini rezsim gyengeségeit – vélekedtek az ARD német közszolgálati televízió által idézett elemzők, pontokba szedve következtetéseiket.

Elsőként arra mutattak rá, hogy a magánhadseregekkel kapcsolatos putyini modell csődöt mondott.

A lázadásnak "frankensteini vonásai" voltak, egy az elnök által kreált szörny felkelése volt.

Putyin éveken keresztül ösztönözte a magánhadseregek létrejöttét, közülük a Wagner csoport volt a legnagyobb és a legismertebb. Az orosz államfő abból indult ki, hogy a magasan képzett zsoldoscsapatok bevethetők nemzetközi konfliktusokban és polgárháborúkban, erősítve az orosz befolyást és az ország stratégiai lehetőségeit. Ugyanakkor Putyin tagadhatta azt a vádat, hogy Oroszország közvetlen résztvevője lenne az ilyen konfliktusoknak. Ezzel pedig a Wagner-csoportnak vonzó üzleti lehetőségeket is teremtett, legyen szó akár a konfliktusok sújtotta területek nyersanyagairól, akár aranykészleteiről.

Az Ukrajna elleni háborúban pedig a Wagner csoport orosz belpolitikai szereplővé vált. Prigozsin börtöntáborokból toborozta katonáit, akik az ostromlott szomszédos ország ellen bevetett haderőt egészítették ki, gyakran az orosz katonákénál nagyobb motiváltsággal. A hét végén azonban egyértelművé vált, hogy

a Prigozsin-féle magánseregek függetlenedhetnek, majd veszélyeztethetik azt a rendszert, amely létrehozta őket.

Az elemzők szerint a hétvégi események feltárták az orosz hadsereg és a felderítő szolgálatok gyengeségeit is. Ezzel összefüggésben arra mutattak rá, hogy a Wagner-harcosok saját állításuk szerint mintegy 200 kilométerre megközelítették Moszkvát, eközben sehol sem ütköztek számottevő ellenállásba, és olyan fontos katonai támaszpontot, mint a rosztovi, minden nagyobb probléma nélkül vonhattak ellenorzásuk alá.

Ennek egyik legfőbb oka az elemzők szerint az lehetett, hogy az orosz hadsereg katonáinak jelentős részét az ukrajnai fronton, illetve a határtérségekben helyezték el.

A lázadók gyors előrehaladása bizonyította, hogy a belső védelem mennyire gyenge lábakon áll.

A felkelés felszínre hozta az orosz felderítő szolgálatok gyengeségét is. Miközben az amerikai titkosszolgálatok sajtójelentések szerint már napokkal korábban tudomást szereztek a Wagner csoport állítólagos előkészületeiről, és erről a kongresszust is tájékoztatták, az orosz szolgálatok erre vonatkozóan semmit sem jeleztek. Az orosz hadsereget a lázadás nyilvánvalóan felkészületlenül érte.

A történtekből az elemzők egyértelműen arra következtettek, hogy Vlagyimir Putyin már egyáltalán nem érinthetetlen. Az orosz államfő hónapokon keresztül a nyilvánosság előtt minden kommentár nélkül hallgatta Prigozsin vádjait az orosz hadsereg vezetésével szemben. A lázadás napján elhangzott televíziós beszédében sem említette az elnök név szerint Prigozsint, illetve a Wagner csoportot, az árulásról, illetve a hátba szúrásról csak általánosságban beszélt.

Putyin – mint vélekedtek – a hétvégi konfliktusban tétova és határozatlan benyomást keltett, ami éles ellentétben állt az általa korábban festett "elszánt" vezető képével. Következtetésük szerint Putyin hatalma nem utolsósorban a stabilitás ígéretén nyugodott, egy olyan állam biztosításán, amely többé-kevésbé megbízhatóan garantálta az állampolgárok életszínvonalát. Ennek fejében pedig hagyták, hogy a vezetés azt tegyen, amit akar. Ez a "modell" azonban most megrepedt.

Azt ugyanakkor az elemzők csak találgatták, hogy mindez mit jelent Putyin hatalma szempontjából közép- és hosszabb távon. Jövőre tervezte újraválasztatását, ezt szolgálta a 2020-as népszavazáson jóváhagyott alkotmánymódosítás. Kérdés, hogy Putyin hétvégi "gyengeségei" milyen dinamikát váltanak ki. A ZDF televíziónak nyilatkozó német külpolitikai szakértők úgy vélekedtek, hogy

Putyin a hét végén történteket Ukrajna elleni még keményebb katonai fellépéssel igyekszik majd "kompenzálni".

A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU parlamenti frakciójának külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter szerint Putyin fokozni fogja az Ukrajna elleni hadműveletek erősségét, ami még brutálisabbá teheti őt, mint korábban volt. Hasonlóan nyilatkozott a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP) külpolitikai szakértője. Ulrich Lechte szerint Putyin most "kiterjeszti a terrort", hogy korrigálja a Prigozsin-lázadás számára aligha kedvező tanulságait.