Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én. Jevgenyij Prigozsin, a magánhadsereg vezetője az este folyamán visszarendelte embereit, akik, mint mondta, 200 kilométerre közelítették meg Moszkvát. A Wagner június 24-ére virradóra ellenőrzése alá vonta Rosztov-na-Donut azt követően, hogy a csoport alapítója a magánhadsereg táborai elleni csapással vádolta az orosz védelmi minisztériumot.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Az orosz nemzeti gárda vezetője elárulta, miért engedték a Wagner gyors előrenyomulását

Viktor Zolotov is beállt azok sorába, akik utólag értékelik a szombati Wagner-lázadást.

Az orosz kormányzat narratívája szerint Jevgenyij Prigozsin és a lázadás szervezői – akiket el fognak ítélni – megtévesztették a Wagner katonáit. Arra azonban eddig nem érkezett hivatalos orosz magyarázat, hogy miként lehetett akkora a szimpátia vagy a félelem, hogy a zsoldossereg péntek estétől szombat estéig, az orosz határt átlépve, több száz kilométert megtéve Moszkva előszobájába vonulhasson. Gyakorlatilag mindenhol akadály nélkül haladt át, egyedül a légierő mért csapást rá, nem nagy sikerrel.

Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda igazgatója a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint kedden arról beszélt, hogy a gyors előrenyomulás azért történhetett meg, mert a visszaverésükre szolgáló fő erőket a főváros külterületeire összpontosította a katonai vezetés. Ennek célja pedig az volt, hogy "ütőerővel" csaphassanak le és ne szóródjanak szét az erőik, máskülönben a Wagner úgy haladhatott volna előre, mint "kés a vajban".

Mindazonáltal nem látott arra esélyt, hogy a Wagner bevegye Moszkvát, sőt, elmondása szerint már akkor látták, hogy a zsoldosok, ha el is jutnak a fővárosig, nem fogják tudni elfoglalni, amikor elérték Lipeck régiót.

A gárda vezetője mindemellett megvádolta a nyugati titkosszolgálatokat azzal, hogy hetekkel előre tudhattak a fegyveres lázadás terveiről és részt is vettek benne.

Prigozsin beszédírójának "nagyszerű" munkája, valamint az egész akció kidolgozottsága miatt Zolotov szerint nem lehet kizárni, hogy a nyugati titkosszolgálatok állnak a háttérben. "Ők biztathatták Prigozsint, vagy esetleg az ő ambíciói szállhattak a fejébe és magasabb pozíciót akart."

Zolotov mindemellett bejelentette, hogy az általa irányított fegyveres erőt nehézfegyverzettel, harckocsikkal fogják felszerelni, amiről tárgyalások folynak az elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×