eur:
395.03
usd:
365.46
bux:
65440.33
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltjét hallgatják támogatói pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ankarai székháza előtt a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én.MTI/EPA/Necati Savas
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Egeresi Zoltán: az ellenzéknek akkor van esélye, ha Erdogan szavazói otthon maradnak

Törökországban vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját, mert a hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nem szerzett abszolút többséget. A május 14-i első forduló harmadik helyezettje, Sinan Ogan arra szólította fel híveit, hogy a hivatalban lévő államfőt támogassák.

"Sinan Ogan, a harmadik jelölt már régi motorosnak számít a török belpolitikában. Különböző nemzeti radikális pártokban politizált, míg pár évvel ezelőtt egy kifejezetten menekültellenes nemzeti radikális párt találta meg őt az államfőjelöltségre" – mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató.

A Sinan Ogant támogató pártkoalíció 2,5 százalékot ért el, ő maga pedig kicsivel több, mint 5 százalékot az elnöki versenyben. Ez arra volt elég, hogy megakadályozza Recep Tayyip Erdogan győzelmét. Nagyon sok nacionalista, menekültellenes ember szavazott rá. Támogatottsága nagyobb volt, mint az őt támogató pártoké.

A Törökország-szakértő szerint ez személyes siker, de azzal, hogy beáll Erdogan mellé arra hivatkozva, hogy az ellenzéki államfőjelöltet, az első fordulóban 45 százalékot szerző Kemal Kilicdaroglut a kurdok támogatják, nem biztos, hogy a szavazótábora követni fogja. Az egyik mögötte álló párt már korábban jelezte, hogy Kemal Kilicdaroglut választja. A másik, picit komolyabb párt – mely nagyjából 2 százalék körül szerzett szavazatokat – még nem döntött.

"Mindenféleképpen befolyásolja a végeredményt Sinan Ogan döntése. Nem mondanám, hogy az 5 százalék egyértelműen át fog vándorolni Erdoganhoz"

– mondta Egeresi Zoltán. Nagyon sokan éppen azért szavaztak rá, mert ő nem egy 69 éves politikus, mint Erdogan, vagy mint a 74 éves kihívója, Kilicdaroglu. A menekültellenes szólamokkal pedig jobban tudott kapcsolódni a nacionalista szavazóbázishoz.

Egeresi Zoltán korábban úgy fogalmazott: Erdogan az esélyes, ezt az elnökválasztást már csak elveszíteni tudja. De nem kizárt, hogy szorosabb lehet a második forduló eredménye Kilicdaroglu és Erdogan között, mint az első fordulóban volt. "Meglepetések persze lehetnek. Az az 5 százalék, amely Sinan Ogant támogatta, nem tudjuk pontosan, merre fog menni. Egy része biztos, hogy otthon marad" – mondta.

Erdogan az első fordulóban 49,5 százalékot szerzett, épphogy pár százezer szavazattal maradt le a győzelemről. A nagyjából 4-4,5 százalékpontos előnye "elég komoly", bár nem leküzdhetetlen. Az igazi probléma Erdogan számára egyedül az lehet, hogy nem tud eléggé mozgósítani.

Sok választó azt fogja mondani, hogy "kényelmes előnyünk" van, most már Sinan Ogan is támogatja, így inkább otthon marad.

Erdogan ezt igyekszik elkerülni, úgyhogy gőzerővel folyik a kampány, pozitív bejelentésekkel próbálja meggyőzni a polgárokat, hogy a javuló gazdasági helyzetben érdemes a szavazóurnák elé járulni. Az ellenzék is próbál mozgósítani, ám annyival nehezebb a helyzete, hogy a kurd pártokkal kénytelen együttműködni, de szükséges lenne a nacionalista szavazók megnyerése is.

"Ingoványos talajon mozognak", ha reagálnak a kormánypárti szólamokra, miszerint a Kurdisztáni Munkáspártot támogatják. Ha ugyanis terrorellenes szólamokat mondanak, azzal kurd szavazókat veszítenek. "Akkor van egyedül esélyük, ha Erdogan szavazóinak jelentős része azt mondja, hogy inkább otthon marad" – zárta gondolatát Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát, Törökország-kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×