eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltjét hallgatják támogatói pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ankarai székháza előtt a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én.MTI/EPA/Necati Savas
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Egeresi Zoltán: az ellenzéknek akkor van esélye, ha Erdogan szavazói otthon maradnak

Törökországban vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját, mert a hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nem szerzett abszolút többséget. A május 14-i első forduló harmadik helyezettje, Sinan Ogan arra szólította fel híveit, hogy a hivatalban lévő államfőt támogassák.

"Sinan Ogan, a harmadik jelölt már régi motorosnak számít a török belpolitikában. Különböző nemzeti radikális pártokban politizált, míg pár évvel ezelőtt egy kifejezetten menekültellenes nemzeti radikális párt találta meg őt az államfőjelöltségre" – mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató.

A Sinan Ogant támogató pártkoalíció 2,5 százalékot ért el, ő maga pedig kicsivel több, mint 5 százalékot az elnöki versenyben. Ez arra volt elég, hogy megakadályozza Recep Tayyip Erdogan győzelmét. Nagyon sok nacionalista, menekültellenes ember szavazott rá. Támogatottsága nagyobb volt, mint az őt támogató pártoké.

A Törökország-szakértő szerint ez személyes siker, de azzal, hogy beáll Erdogan mellé arra hivatkozva, hogy az ellenzéki államfőjelöltet, az első fordulóban 45 százalékot szerző Kemal Kilicdaroglut a kurdok támogatják, nem biztos, hogy a szavazótábora követni fogja. Az egyik mögötte álló párt már korábban jelezte, hogy Kemal Kilicdaroglut választja. A másik, picit komolyabb párt – mely nagyjából 2 százalék körül szerzett szavazatokat – még nem döntött.

"Mindenféleképpen befolyásolja a végeredményt Sinan Ogan döntése. Nem mondanám, hogy az 5 százalék egyértelműen át fog vándorolni Erdoganhoz"

– mondta Egeresi Zoltán. Nagyon sokan éppen azért szavaztak rá, mert ő nem egy 69 éves politikus, mint Erdogan, vagy mint a 74 éves kihívója, Kilicdaroglu. A menekültellenes szólamokkal pedig jobban tudott kapcsolódni a nacionalista szavazóbázishoz.

Egeresi Zoltán korábban úgy fogalmazott: Erdogan az esélyes, ezt az elnökválasztást már csak elveszíteni tudja. De nem kizárt, hogy szorosabb lehet a második forduló eredménye Kilicdaroglu és Erdogan között, mint az első fordulóban volt. "Meglepetések persze lehetnek. Az az 5 százalék, amely Sinan Ogant támogatta, nem tudjuk pontosan, merre fog menni. Egy része biztos, hogy otthon marad" – mondta.

Erdogan az első fordulóban 49,5 százalékot szerzett, épphogy pár százezer szavazattal maradt le a győzelemről. A nagyjából 4-4,5 százalékpontos előnye "elég komoly", bár nem leküzdhetetlen. Az igazi probléma Erdogan számára egyedül az lehet, hogy nem tud eléggé mozgósítani.

Sok választó azt fogja mondani, hogy "kényelmes előnyünk" van, most már Sinan Ogan is támogatja, így inkább otthon marad.

Erdogan ezt igyekszik elkerülni, úgyhogy gőzerővel folyik a kampány, pozitív bejelentésekkel próbálja meggyőzni a polgárokat, hogy a javuló gazdasági helyzetben érdemes a szavazóurnák elé járulni. Az ellenzék is próbál mozgósítani, ám annyival nehezebb a helyzete, hogy a kurd pártokkal kénytelen együttműködni, de szükséges lenne a nacionalista szavazók megnyerése is.

"Ingoványos talajon mozognak", ha reagálnak a kormánypárti szólamokra, miszerint a Kurdisztáni Munkáspártot támogatják. Ha ugyanis terrorellenes szólamokat mondanak, azzal kurd szavazókat veszítenek. "Akkor van egyedül esélyük, ha Erdogan szavazóinak jelentős része azt mondja, hogy inkább otthon marad" – zárta gondolatát Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát, Törökország-kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×