Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Brüsszel, 2017. december 14. Robert Fico szlovák miniszterelnök az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját megelőző, kibővített V4-es egyeztetésre érkezik Brüsszelben 2017. december 14-én.  (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Tárnok Balázs: esély van Robert Fico visszatérésére, és ez Magyarországra is hatással lehet

Szeptember végén előre hozott választások lesznek Szlovákiában, és a választási kampánynak meghatározó eleme lehet a külpolitika. Mi az oka annak, hogy a belpolitikai kérdések helyett inkább most a külpolitika került így előtérbe, és milyen hatással lehet ez hazánkra?

Az orosz–ukrán háború mint elsődleges ok mellett több olyan tényező is felmerült a szlovák belpolitikában, amelyek eredményeként a külpolitika kiemelt helyet kap a kampányban – mondta Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetője az InfoRádióban.

Emlékeztetett, 1998-ban volt utoljára kampánytéma a külpolitika, de akkor is inkább csak abban a kontextusban, hogy a "meciarizmus", vagyis Vladimír Meciar kommányzása véget érjen, hiszen ő egy "rendkívül sötét időszakba" taszította akkor Szlovákiát. Az akkori külpolitika miatt Szlovákia kimaradt a NATO-csatlakozásnak azon köréből, amikor például Magyarország is NATO-tag lett, és csak öt évvel később tudott a szövetség tagjává válni.

"Rendkívül sok kárt okozott az akkori meciari külpolitika az országnak. Ekkor kialakult egy olyan konszenzus, hogy bár az országban érzékelhető jelentős oroszbarátság a lakosság részéről, a politikai elit nem fog szembemenni a nyugati fősodorral, mert ez kárt okoz az országnak. Ehhez az elmúlt 25 évben a különböző kormányok pártpolitikai színezettől függetlenül tartották magukat. Ám úgy tűnik, hogy Robert Fico komoly színváltozáson ment át az elmúlt öt évben, aminek az eredménye az, hogy

mára teljesen nyíltan nyugatellenes, oroszbarát politikát folytat,

és így a külpolitika az orosz–ukrán háború kontextusában a kampány első számú kérdésévé vált."

A szakértő szerint Robert Fico egyértelműen Vladimír Meciar politikai-szellemi örököse, és ez így volt már a 2006-os első kormányzása óta. A 2010-ig regnáló kormány rendkívül magyarellenes volt, de akkor még nem haladt szembe a nyugati fősodorral.

"Ez most megváltozik. Ennek részben az is az oka, hogy 2020-ban Fico pártja kettészakadt. Kivált belőle a 2018-tól 2020-ig miniszterelnöki tisztséget betöltő Peter Pellegrini csoportja, ez lett a Hlas (a Hang), és maradt Robert Fico pártja a Smer (az Irány). Mindkettő szociáldemokrata párt, és a legnagyobb különbség köztük az, ahogyan a külpolitikát megközelítik: Pellegrini nyugatosabb, Fico egy keletesebb szereplő. És 2020 óta, amióta a Hlas megalakult, vezette a közvélemény-kutatásokat egészen 2023 januárjáig. Onnantól viszont

trendforduló figyelhető meg, Fico átvette a vezetést,

az összes közvélemény-kutatást azóta kisebb vagy nagyobb előnnyel megnyeri. Vagyis reális esély van arra, hogy Fico vissza fog térni a hatalomba miniszterelnökként."

Tárnok Balázs szerint bizonyos megközelítésben a magyar külügy számára előnyös lehet a mostani szlovák külpolitika gyökeres megváltozása, hiszen ha valamiben nincs egyetértés a jelenlegi szlovák és magyar kormány között, az a külpolitika. A mostani szlovák kormány Ukrajna támogatását olyan szintre vitte, amely alkotmányos kérdéseket is felvetett (a MiG-29 típusú repülőgépek Ukrajnának adományozásával).

"Egy ilyen gyökeres változás a szlovák külpolitikában a magyar külügy szempontjából előnyös lehet, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a 2006 és 2010 közti Fico-kormányok rendkívül magyarellenes kormányzásának az eredményei jogszabályok formájában még most is hatályban vannak. Ilyen az akkor elfogadott nyelvtörvény és állampolgársági törvény, és a Benes-dekrétumokat is azon kormány alatt erősítette meg hatályában a parlament" – emlékeztetett az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetője. Megjegyezte: a szlovákiai magyar politikát a fentiek fényében nézve nem lát együttműködési lehetőséget a Fico-kormányzattal addig, amíg ezek a jogszabályok hatályban vannak.

A V4-es együttműködésre egy esetleges újabb Fico-siker Tárnok Balázs szerint nem lesz hatással, bár a magyar–szlovák bilaterális kapcsolatok a külpolitikai együttműködés tekintetében is jobbak lehetnek. Ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy ez a visegrádi együttműködés megtört dinamikáját helyre tudja állítani, már csak azért sem, mert Lengyelország hajthatatlannak és hajlíthatatlannak tűnik a külpolitikája tekintetében.

"Az általuk elfoglalt álláspont nemcsak egy lengyel álláspont, hanem gyakorlatilag a közép-kelet európai országokat próbálják vezetni ezzel a külpolitikai állásponttal.

Ehhez nagyon hasonló a cseh álláspont is. Vagyis amíg Szlovákiában a lakosság részéről érzékelhető volt – és most is – egy oroszbarátság, és a politikai kurzusok is erre reagáltak, addig Csehországban és Lengyelországban ez nem figyelhető meg. Mindemellett a politikai pártok rendkívül elkötelezettek a külpolitikájuk fenntartásában. Ezért nem látom azt, hogy helyre tudna állni a megtört dinamika, hiszen éppen az orosz–ukrán háborúban képviselt álláspont miatt voltak olyan nehézségek a visegrádi együttműködésben is, amelyek ezeket a nehézségeket a nagy nyilvánosság számára is érzékelhetővé tették" – mondta Tárnok Balázs az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×