A tanulmány szerint a rendőrök mindenekelőtt a stressztényezők miatt panaszkodnak, különös tekintettel a megfelelő felszerelés hiányára és a munkaidő kiszámíthatatlanságára. Súlyos problémát jelent a személyzet hiánya, ami jelentős mértékben nehezíti a bűncselekmények áldozataival való foglalkozást is.

A belügyminisztérium megbízásából készített felmérést a szövetségi, illetve a tartományi rendőrök körében végezték.

A t-online.de hírportál által ismertetett válaszokból kitűnt, hogy meglehetősen gyakori a hivatalos feladatok ellátásának megtagadása vagy épp megsértése. A tanulmány rámutatott arra, hogy a hajléktalanokkal szembeni előítéletek, továbbá a muszlimellenes attitűdök a rendőrök körében erősebbek, mint általánosságban a lakosság körében. A jelentésből ugyanakkor kitűnt, hogy

a rendőrségi vezetők igyekeztek elutasítani azt a feltételezést, hogy intézményi rasszizmusról lenne szó.

A münsteri német rendőrségi egyetem kutatói által folyamatosan végzett felmérés a 2021 novembere és 2022 októbere közötti időszakot foglalja magában, és most az első részleteket hozták nyilvánosságra.

Már a tanulmány előkészítésének tervét is nagy vita előzte meg. Az akkor hivatalban lévő Horst Seehofer konzervatív belügyminiszter például ellenezte azt, hogy a tanulmány mindenekelőtt a rendőrségen belüli rasszizmusra összpontosítson. Ennek nyomán született az a megállapodás, hogy a felmérésnek mindenekelőtt a rendőrök mindennapi munkájára, hozzáállására, illetve motivációira kell rávilágítania.

A Der Spiegel az első időközi eredményekkel kapcsolatban jó hírnek nevezte, hogy a megkérdezett rendőrök túlnyomó többsége pozitívan értékelte a parlamentáris demokráciát, illetve annak intézményeit. Mindössze egy "szűk kisebbség" válaszaiból tűnt ki a demokráciát fenyegető világnézet. Antiszemita tendenciákat ugyancsak rendkívül csekély mértékben lehetett azonosítani a felmérésben.

A kutatók szerint ugyanakkor "az elszigeteltnél magasabb" volt azoknak a válaszoknak a száma, amelyek nem egyeztethetők össze a rendőrség általános iránymutatásaival. Így például a megkérdezettek 21 százaléka szerint a menedékkérők többsége csak azért jön Németországba, hogy kihasználja a jóléti rendszer nyújtotta lehetőségeket. Mintegy 17 százalék vallotta azt, hogy a "sok muszlim" miatt idegennek érzi magát saját országában. 15 százalék pedig általánosságban azon a véleményen volt, hogy "túl sok külföldi él Németországban". A megkérdezettek 14 százaléka pedig azt vallotta, hogy a kolduló hajléktalanokat el kell távolítani a sétálóövezetekből.

A Der Spiegel szerint a kutatók az eddig kapott rendőri válaszokat összevetették egy korábbi, a lakosság körében végzett felmerés eredményeiből. Mindebből arra következtettek, hogy szinti- és romaellenes attitűd a rendőrök körében nagyjából olyan mértékben elterjedt, mint a lakosság egésze körében. A rendőrök körében ugyanakkor az átlagosnál erősebb a muszlimellenes attitűd, mint ahogy erősebbek a hajléktalanokkal szembeni előítéletek is.