Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának ülésén az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Bay Ismoyo

Az első csapás - Peking felülvizsgálhatja nukleáris elrettentő politikáját

Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kínai doktrinát.

Egyre többen érvelnek amellett Kínában, hogy célszerű volna átgondolni a kínai nukleáris politika alapelveit. A távol-keleti óriás sajtóhírek szerint belátható időn belül akár merész döntést is hozhat, ami viszont biztosan a nemzetközi közösség éles bírálatait fogja maga után vonni – írja a hirado.hu.

Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát, vagyis, hogy kizárólag akkor vetnek be nukleáris fegyvereket, amennyiben atomcsapás éri országát.

Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén. A jelentés leszögezte, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.

Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen. India szintén elfogadta az első bevetés tilalmának politikáját.

A Kínai Kommunista Párt központi katonai bizottsága 2022 novemberében a már említett jelentést használta alapul a nemzet nukleáris arzenáljának modernizálásáról szóló vitákhoz. A bizottság azt állította, hogy a nukleáris robbanófejek számának jelentős növelése szükségtelen, ha az elsődleges bevetésükről szóló politika döntés nem változik. A megbeszéléseken állítólag felmerült javaslat szerint a taktikai nukleáris fegyvereket megelőző jelleggel lehetne bevetni a Tajvan egyesítésére irányuló törekvéseket ellenző erők nagyobb katonai beavatkozása esetén. Hszi, aki a bizottság elnöke és a kínai fegyveres erők főparancsnoka, azzal zárta a megbeszéléseket, hogy nincs szükség elhamarkodott döntések meghozatalára. A kínai elnök azonban állítólag további kutatásokat kért a javaslatokkal kapcsolatban.

Egyes kínai katonai tisztviselők szerint azonban Kína nem fogja egyhamar megváltoztatni a „no first use” politikáját, hiszen minden ilyen változtatás elkerülhetetlenül heves ellenállást váltana ki a nemzetközi közösségből. Egy hétfői sajtótájékoztatón a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „A jelenlegi körülmények között minden félnek arra kell összpontosítania, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tegyen az ukrajnai válság békés rendezése érdekében, és együtt kell dolgoznia a deeszkaláció érdekében.”

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×