Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Twitter/RWApodcast

Oroszország Basztyionokat telepített egy vitatott hovatartozású szigetre

Oroszország szerdán bejelentette, hogy Basztyion (Bástya) rakétavédelmi hadosztályt telepített Paramusirra, a vitatott hovatartozású, csendes-óceáni Kuril-szigetek egyik tagjára.

Az intézkedés az orosz védelem erősítését szolgálja az ország távol-keleti térségeiben - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A tárcavezető egy nappal azután beszélt erről, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában megerősítette "korlátlan" partneri viszonyát az energiaipari és a katonai együttműködés területén megkötött egyezményekkel.

"Oroszország és Kína kordában tartása érdekében az Egyesült Államok jelentősen megnövelte katonai jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni térségben, erősíti politikai és katonai kapcsolatait a szövetségeseivel, folytatja új amerikai biztonsági felépítmény létrehozását a térségben" - jelentette ki Szergej Sojgu az orosz védelmi minisztérium által közzétett videofelvételen.

A Paramusir sziget a Google térképén
A Paramusir sziget a Google térképén

Japán mint az Egyesült Államok szövetségese igényt tart a Kuril-szigetcsoport négy déli szigetére, amelyeket a szovjet hadsereg a második világháború végén foglalt el. Az északi szigetek közé tartozó Paramusirt Japán nem követeli magának.

Szergej Sojgu azt is bejelentette, hogy az elmúlt évben mintegy 400 modern harci eszközt, közöttük SZU-57 típusú vadászbombázót és légvédelmi rakétarendszereket vonultattak fel az ország keleti részében.

A miniszter közölte, hogy

az orosz légvédelmi rendszer korszerűsítése idén fejeződik be.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán a miniszter kijelentette, hogy a háború kezdete óta az orosz légi és űrerők több mint 20 ezer ukrán katonai berendezést semmisítettek meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×