Japán több száz katonát, köztük rakétaegységeket telepített egy új bázisra, amelyet egy távoli, Kína és Tajvan közelében fekvő szigeten építettek. Az ország ezzel is igyekszik megerősíteni védelmi képességeit a térségben - írja a CNN.

A bázist az Okinava prefektúrában található Isigaki-szigeten alakították ki, akár 570 fős szárazföldi önvédelmi erőkből álló csapatot is telepíthettek ide. A nyaralók és búvárok által kedvelt sziget 200 kilométerre fekszik a japán ellenőrzés alatt álló Szenkaku-szigetektől, melyekre mind Kína, mind Tajvan igényt formál.

Az eszkalálódó feszültségek egyik fókuszpontjává váltak ezek a szigetek. Isigakira ezért olyan rakétaosztagokat is küldtek a japán erők, amelyek képesek szárazföld-hajó és szárazföld-levegő rakéták indítására.

Japán egyre több katonai támaszpontot hoz létre Okinaván, a Kelet-kínai-tengeren lévő, Japán fő szigeteitől délre fekvő, 150 szigetből álló sávban.

2016 óta a negyedik hasonló bázist építi meg Japán: az elsőt Jonaguni szigetén létesítették 160 katona számára, melyet 2019-ben két további bázis követett Amami Soimán és Mijakedzsimán. Itt közepes hatótávolságú föld-levegő irányított rakétákat és úgynevezett Type 12 rövid hatótávolságú föld-hajó irányított rakétákat állomásoztattak.

Josida Josihide tábornok, a japán szárazföldi önvédelmi erők vezérkari főnöke tavaly a CNN-nek nyilatkozva elmondta: az extra védelmi képességre azért volt szükség, hogy erős üzenetet küldjenek a területi riválisoknak.

"Mindenáron meg kell védenünk országunk területi szuverenitását. Üzenetet kell küldenünk, hogy tudják: határozottan meg fogjuk védeni az országunkat" - mondta.

A Japán, Kína és Tajvan közti vizek mindig is területi viták tárgyát képezték. A japán védelmi minisztérium szerint a két évtizeddel ezelőtti 20-hoz képest 2021-re mintegy 71-re emelkedett a szigetek partjaitól 24 tengeri mérföldes körzetben észlelt kínai hadihajók száma. A kínai külügyminisztérium a CNN-nel azt közölte, hogy a kínai parti őrség járőrözése a szigeteket körülvevő vizek körül "Kína szuverén jogának megfelelő gyakorlása".

Az ügyeket tovább bonyolította Peking Tajvannal való viszonyának megromlása, miután Nancy Pelosi volt amerikai házelnök tavaly ellátogatott az önrendelkezési joggal rendelkező szigetre, ami fokozta a kínai katonai gyakorlatokat a térségben. Kína saját területeként tekint Tajvanra, noha sosem irányította, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szükség esetén erőszakkal elfoglalja. Ez - az ukrajnai háború miatt - aggasztja is a Nyugatot.

Kína a Tajvan légterében is növeli jelenlétét, többször küldött harci repülőgépeket a sziget légvédelmi övezetébe,

ami arra késztette Tajpejt, hogy harci légi járőrgépeket telepítsen, rádiós figyelmeztetéseket adjon ki és aktiválja a légvédelmi rakétarendszereket. Japán is indított már vadászgépeket a légterét megközelítő kínai repülőgépekre.