Oroszország kedden ismételten vízre bocsátotta egyetlen repülőgép-hordozóját, az Admiral Kuznyecovot. A mostani vízre bocsátás előtt a hajó öt évig különböző, Murmanszk közeli szárazdokkokban állt. A 2017-ben kezdődött felújítás és korszerűsítés munkálatai ugyanis nagyon elhúzódtak.

A késlekedést pénzügyi visszaélés és több baleset okozta. A balszerencse-sorozat 2018 októberében azzal kezdődött, hogy a hajó mellett elsüllyedt egy úszódokk és a rajta lévő daru rázuhant a fedélzetre, amit be is szakított. Egy ember életét vesztette a balesetben.

Egy évvel később hegesztés közben tűz ütött ki.

Legalább egy munkás meghalt és tucatnyian megsebesültek, a hajó pedig csúnyán összeégett. 2022-ben újból tűz pusztított az anyahajón, de a hivatalos közlés szerint a lángokat gyorsan eloltották és nem keletkezetek komolyabb károk.

Bár a hajót most újból vízre bocsátották, de ez még nem jelenti a felújítás végét. Alekszej Rahmanov, a felújítást végző, állami tulajdonú Egyesült Hajóépítő Társaság vezetője a businessinsider.com-nak úgy nyilatkozott, hogy a tervek szerint az Admiral Kuznyecov 2024-ben állhat újból szolgálatba. A korszerűsítéseknek köszönhetően azt tervezik, hogy még legalább 10-15 évig hadrendben is maradhat.

A Kuznyecov anyahajót már korábban is balszerencse sújtotta. Egyetlen harci bevetése, 2016-ban a szíriai polgárháborúban volt. A közel-keleti ország partjai előtt cirkálva indította repülőgépeit bevetésekre. November 13-án, egy visszatérő MiG-29K (ez a MiG-29-es haditengerészeti változata) járt szerencsétlenül a hajó mellett. Hivatalosan azt közölték, hogy a baleset gyakorló repülés közben, technikai okok miatt történt.

Ám az orosz nyelvű lenta.ru portálnak egészen másképp mesélték el a történetet moszkvai katonai források. A bajok akkor kezdődtek, amikor elszakadt az a kábel, ami a hajóraszállás után lelassítja a repülőgépeket. A kapitány ezért arra utasított a pilótát, hogy a közelben várakozzon, amíg elvégzik a javítást. A gép üzemanyaga viszont fogyóban volt, így a pilóta engedélyt kért arra, hogy egy közeli, szárazföldi repülőtéren szálljon le. De ezt a hajó parancsnoka – a tekintély vesztéstől félve – elutasította.

A fékezőkábel javítása azonban elhúzódott, és mire ezt felismerve a kapitány végül mégis belement, hogy a harci gép egy kitérő reptéren szálljon le, a MiG-29-esnek már nem maradt ehhez elég kerozinja. A vége az lett, hogy a pilóta kénytelen volt katapultálni a hajó mellett, majd egy mentőegység kiemelte a vízből. Az egyébként hibátlan MiG-29-es pedig szégyenszemre a tengerbe veszett.

Amúgy az Admiral Kuznyecov hivatalosan nem is anyahajó, hanem csak "repülőgép-hordozó nehéz cirkáló".

Erre a nyakatekert elnevezésre az 1936-os montreaux-i egyezmény miatt van szükség. A megállapodás értelmében Törökországnak joga van megtagadni az áthaladást a Boszporuszon és a Dardanellákon minden, tizenötezer tonnánál nehezebb repülőgép-anyahajótól. Ankara élt is ezzel a jogával, amikor az Admiral Kuznyecov testvérhajóját, a Varjag-ot 16 hónapig nem engedte áthajózni a szorosokon.

Az orosz flotta egyetlen hadrendben lévő anyahajójának építését 1982. szeptember 1-én kezdték meg az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó, ukrajnai Nyikolájev (ma Mikolajiv) hajógyárában. 1985-ben bocsátották vízre, de a befejezés még további tíz évet vett igénybe, mert bár 1991-ben szolgálatba állították, a teljes harcértéket csak négy évvel később érte el. Eredetileg Riga volt a neve, amit később Leonyid Brezsnyevre, majd Tbiliszire változtattak, végül 1990-ben nevezték el Nyikolaj Geraszimovics Kuznyecovról, a szovjet haditengerészet egykori admirálisáról.

Mérete és harci értéke is jóval kisebb, mint az amerikai repülőgéphordozóké.

A fedélzetén települő légi egységhez tizenkét vadászgép, öt támadó repülőgép és négy helikopter tartozik. A legújabb amerikai anyahajó, a USS Gerald Ford ellenben legalább hetvenöt repülőgépet tud magával vinni. Az Egyesült Államok haditengerészetének összesen húsz anyahajója van. Ezekből tizenegy klasszikus repülőgép anyahajó, a többi pedig úgynevezett partraszállást támogató, helikopterhordozó (helo carrier).