eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Károsultaknak osztanak élelmet önkéntesek a szíriai Atarebben 2023. február 12-én, hat nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 28 ezret, a sérülteké a 80 ezret.
Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla

A földrengés miatt az EU módosítja a Szíriára vonatkozó szankciókat

A változtatások célja, hogy megkönnyítsék a segélynyújtást és enyhíthessék az egyre súlyosbodó szíriai humanitárius válságot.

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács döntése értelmében az unió eltekint attól, hogy a humanitárius szervezeteknek előzetes engedélyt kelljen kérniük a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaitól pénz segélyek átutalásához: Ezentúl nem kell külön engedélyt kérni ahhoz sem, hogy humanitárius célú szolgáltatásokat nyújtsanak a szankciós jegyzékben szereplő személyeknek és szervezeteknek.

Az EU 2011-ben vezetett be szankciókat Szíria ellen, válaszul arra, hogy a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsim elnyomó intézkedésekkel, erőszakosan lépett fel a lakosság ellen. A büntetőintézkedések, amelyek azóta is érvényben vannak, a rezsimet támogató 291 személyt, illetve 70 szervezetet érintenek.

A szankciók nem tiltják az élelmiszerek, gyógyszerek vagy orvosi felszerelések EU általi exportját Szíriába, és nem célozza a szíriai egészségügyi rendszert.

Továbbá olyan széles körű humanitárius kivételt is tartalmaz, amely biztosítja a segítségnyújtás folyamatos áramlását az ország bármely részébe.

A Tanács felhívta a figyelmet, hogy a szíriai konfliktus még korántsem ért véget, továbbra is szenvedéts és bizonytalanságot okoz az ott élők számára, és ezt a válsághelyzetet a február eleji földrengés tovább súlyosbította.

A testület rámutatott, hogy EU és tagállamai a szíriai konfliktusban érintettek számára nyújtott humanitárius segélyek vezető adományozói.

2011, a válság kezdetének éve óta az uniós tagállamok összesen 27,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius támogatásra. A földrengés óta pedig a tagországok már 5,5 millió eurót biztosítottak a legsürgetőbb szükségletek kielégítésére az érintett területeken.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×