Szélturbinákban és elektromos autók akkumulátoraiban is felhasználható anyagokat is találtak: a most felfedezett ásványkincsben neodímium és diszprózium is van.

A hivatalos nyilatkozatok arról is beszámoltak, hogy 38 millió tonna réz is kibányászható a lelőhelyen: a Sky News cikke szerint ez duplája a világ jelenlegi éves kitermelésének.

A további, a területről nyerhető anyagok közt van 45 millió tonna cink polimetallikus szulfidokban.

A kritikus ásványok európai listáján szereplő magnéziumot, nióbiumot és kobaltot is felfedeztek itt.

"Számos fém esetében a most megtalált ásványi nyersanyagkészletek elegendőek ahhoz, hogy éveken át fedezzék a globális fogyasztást. Az alacsony kibocsátású társadalomra való áttérés fokozza az egyes elemek iránti igényt" - fogalmazott a kutatást végző Norvég Kőolajipari Igazgatóság.

Norvégiának, amely a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre, most el kell döntenie, hogy megnyitja-e a tengeri területeket a mélytengeri bányászok előtt - ehhez a döntéshez a parlament jóváhagyása szükséges, és

a döntéseknek egyes természetvédők szerint környezeti ára is lehet.

A norvég tengerkutató intézet konzultációs levele szerint kutatni szükséges, hogyan hathat a kitermelés a tengerfenék élőlényeire, és hogy a kitermelés milyen mértékben valósulhat meg elfogadható környezeti hatás mellett.

Nem sokkal a felfedezés bejelentése után a Kreml bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök biztonsági tanácsa ülést tartott a Jeges-tengeren található kontinentális talapzat határainak és határainak megvitatása céljából.